Kötelező otthoni videó a tesióráról? Nem hozhatnák ilyen helyzetbe a diákokat

Kérhet-e a tesitanár videót a diákoktól a jobb jegyért? Baltay Leventével, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvédjével beszélgettünk a kérdésről.

  • Talabér Dominika

Múlt héten kérdeztük meg a véleményeteket arról, szerintetek kérhet-e videót a diákoktól a testneveléstanár. A kérdést egy középiskolás diák tette fel nekünk, ugyanis tesitanáruk úgy kéri számon tőlük az órai gyakorlatokat, hogy azt zenére vegyék fel és videóban küldjék el neki. Az említett esetet bonyolítja, hogy azok, akik a feladatot nem teljesítik, rosszabb jegyet kapnak, a videó nélküli felállás pedig csak a kettesre elég.

A kérdésre hozzánk is sok komment érkezett, többen természetesnek vették ezt a számonkérést, de olyanok is voltak, akik nem értettek egyet a módszerrel. Olyan szülő is volt, aki azért ellenezte a videós megoldást, mert nem tudta elképzelni, hogy a gyereke ezt megfelelően tudja teljesíteni egy panellakás kis szobájában - egyszerűen fizikai képtelenségnek tartotta.

Baltay Levente, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvédje az Eduline-nak elmondta, szerinte a fenti módszer nem a legjobb választás a számonkérésre. Fontos lenne, hogy a diákok mondhassak nemet erre a feladatra úgy, hogy közben ne érje őket semmilyen hátrány - mondta az ügyvéd, hozzátéve: hiszen, ha kettesnél jobb jegy csak a videó elküldésével szerezhető, minden diák, aki ezt nem teszi meg vagy nem tudja megtenni, hátrányba kerül.

A hozzánk forduló diákban tehát nem véletlenül merült fel a kérdés, hogy vajon nem szabály- vagy jogsértő ezt kötelezővé tenni. Baltay Levente elmondta, a tanárok egyáltalán nem hozhatnák ilyen helyzetbe a diákokat, és biztosítaniuk kellene más módszert a számonkérésre, amellyel ugyanolyan eséllyel indulnának a jobb jegyért, mint az eredeti feladattal.

Több sebből vérzik a történet - hangsúlyozta az ügyvéd, aki szerint ebben a helyzetben, ha a diák úgy dönt, hogy nem küld videót a testnevelés gyakorlatról, akkor őt hátrány éri, ugyanis rosszabb jegyet kap. Ha pedig úgy dönt, hogy mégis küld videófelvételt, valójában azt sem teljesen önként teszi, ugyanis, ha egy apró nyomás is van a kérés mögött – vagy egyenesen kötelező -, az már nem nevezhető önkéntes döntésnek - jegyezte meg.

Azóta több olvasói levél is érkezett hozzánk hasonló esetről: „lányom 10. osztályos, tőlük is hasonló videófelvételt kérnek a végrehajtott testnevelés feladatokról. Emellett 3 oldalas fogalmazást az olimpiai ötkarika színeiről” - írta egy szülő. Majd egy másik levélből az is kiderült: a tesitanár osztályozó vizsgával is fenyegetőzik.

Akkor van megoldás a helyzetre? Baltay Levente azt tanácsolja, egyszerűen nemet kell mondaniuk a feladatra azoknak a diákoknak - akár a szülői közreműködéssel -, akik úgy érzik, ez a feladat kellemetlen számukra. A tanárnak pedig be kell látnia, ez nem a legjobb módszer és helyette mást kell kitalálnia.

Online vizsga?

Azt mindenképp le kell szögezni, a digitális távoktatás főként a rendszer újdonsága miatt még nincs törvényi szinten szabályozva. Ezért bizonyos kereteket fontos lenne megszabni, főleg a diákok, tanárok jogait szem előtt tartva. Az online osztályozó vizsgával kapcsolatban például már megszólalt az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Kiderült, hogy a jelenlegi helyzetben tantermen kívül is meg lehet ezeket a vizsgákat tartani. „Ez azt jelenti, hogy a helyben preferált módon a személyes megjelenést nem feltétlenül igénylő számonkérési és értékelési forma (pl. videókonferencia, de akár projektmunka, írásos beszámoló) alkalmazása javasolt” – írják állásfoglalásukban.

Vannak diákok, akik inkább járnának nyáron tovább iskolába, minthogy ez így menjen tovább

Mit tapasztal egy-egy tanár és szülő, hogyan működik az új, távoktatási rendszer az ő szemszögükből? Újabb olvasói véleményekről számolunk be, amelyekből mindez kiderül.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A hittanoktatásról és a csökkenő diáklétszámról is egyeztetett Lannert Judit az egyházi iskolafenntartókkal

Rubovszky Rita szervezésében találkozott Lannert Judit az egyházi iskolafenntartók vezető képviselőivel. Az egyeztetésen a pedagógusértékeléstől és a szakképzés jövőjétől kezdve a gyermekvédelem kérdésein át a helyi oktatási kihívásokig számos téma napirendre került. Szó esett azokról a sajtóban megjelent félreértelmezésekről is, amelyek Lannert Judit korábbi nyilatkozatai nyomán az egyházi fenntartású iskolák, illetve a hat- és nyolcosztályos képzések jövőjével kapcsolatban láttak napvilágot.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.