Bár a járványügyi vészhelyzet miatt elrendelt iskolai digitális munkarendnek számos pozitív hatása lehet a hazai oktatásra, a jogi keretek egyelőre még nem tisztázottak – írja a Népszava.

A kormányrendeletben nem esik szó arról, hogy mi történik, ha a tanév végéig egy-egy iskolában a távoktatással sem sikerül átadni az előírt tananyagmennyiséget.

A Pedagógusok Szakszervezetének munkajogásza, Selmeciné Csordás Mária felhívta a figyelmet, a vészhelyzetre tekintettel semmilyen akadálya nem lett volna a rendkívüli tanítási szünet elrendelésének, sőt az a jelenleginél tisztább helyzetet teremtett volna. A köznevelési törvényben a járványhelyzet is szerepel azon okok között, melyek alapján rendkívüli tanítási szünet rendelhető el.

A tanév rendjéről szóló rendeletben az áll, hogy a tanítási napok száma száznyolcvan nap, de ha egy rendkívüli tanítási szünet miatt több tanítási nap kiesik, és ezeket a vészhelyzet elhárulása után a tanév végéig sem sikerül pótolni az sem akadálya a tanév lezárásának, a tanulók minősítésének, magasabb évfolyamba lépésének, az iskola ugyanis a következő tanévben is pótolhatja az elmaradt tananyagot.

Selmeciné Csordás Mária szerint a digitális munkarendről szóló kormányrendeletben mindenképp ki kellet volna térni legalább arra, hogy az új munkarendben átadásra nem kerülő tananyag pótlása tekintetében a köznevelési törvényben, illetve a tanév rendjéről szóló rendeletben meghatározottak szerint kell eljárni.

Nyitrai Károly, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének jogásza is egyetért azzal, hogy a digitális távoktatás törvényi szinten nincs szabályozva, ennek ellenére úgy véli, a tankerületek, szakképzési centrumok szükség esetén később, amikor visszaáll a normál munkarend, dönthetnek úgy, hogy ott, ahol szükséges, például szombati tanítást rendelnek el.