Az ötfős magyar csapatból négyen értek el helyezést.
Magyar sikerrel zárult az 56. Nemzetközi Fizikai Diákolimpia (IPhO), amelyet idén a kolumbiai Bucaramangában rendeztek meg – számolt be róla a Tudományos Olimpikonok oldal. A magyar diákok három ezüst- és egy bronzérmet szereztek a rangos versenyen, így öregbítve a magyar természettudományos tehetséggondozás nemzetközi hírnevét.
A magyar csapat tagjai:
Simon János Dániel a fizikaolimpia után szinte azonnal utazott tovább Üzbegisztán fővárosába, Taskentbe, ahol a Nemzetközi Kémiai Diákolimpián (IChO) is képviseli Magyarországot, így ő a közös fotókon sem szerepel.
A csapat felkészítéséért Sarkadi Tamás, Szász Krisztián és Tasnádi Tamás, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatói voltak felelősek.
Mutatjuk, milyen bulikra számíthatnak azok, akik valamelyik vidéki nagyvárosban élőben követik majd a ponthatárok kihirdetését, és egy közös ünnepléssel várják a felvételi eredményeket.
A klímaváltozás következménye már egyértelműen látható a magyarországi mérési adatokban is: a nyarak és a telek melegszenek, a hőhullámok pedig egyre gyakoribbak, hosszabbak és intenzívebbek. A csapadék eloszlása is szélsőségessé válhat, ami együtt jár a nyári aszálykockázat növekedésével.
A kormány szerint a közoktatásban kötelezővé tett rendszer körül úgy szorították ki a versenyt, hogy végül egyetlen szereplő maradt a piacon.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felmérésének részeredményeiből az is kiderült, hogy a legtöbben a túlzott adminisztrációt, a magas munkaterhelést és a létszámhiányt tartják a rendszer legnagyobb problémáinak.
Nyelvvizsgáért vagy emelt szintű érettségiért járó pluszpontokra valószínűleg minden felvételiző számít, arra azonban már jóval kevesebben, hogy egyes szakokon például hangszerismeretért vagy az Educatio Kiállításon való részvételért is kaphat többletpontot.
Bár a béremeléseknek köszönhetően nőtt a pedagóguspálya vonzereje, és ismét emelkedett a köznevelésben dolgozó tanárok száma, a szakma problémái korántsem oldódtak meg. Egy friss kutatás szerint a pedagógusok fele elképzelhetőnek tartja, hogy öt éven belül elhagyja a pályát.
