Január óta már nem az óvoda, hanem az Oktatási Hivatal dönt az iskolaérettségről, a változást a Szülői Hang felmérése szerint a szülők 98 százaléka elutasítja - írja közleményében a szervezet.
Az érintett szülők 98 százaléka elutasítja az iskolaérettség eldöntésének új rendszerét, támogatni viszont százból egy szülő sem támogatta (2 százalékuk nem tudott dönteni). A szülők 94 százaléka szerint pedig a kormány nem adott megfelelő tájékoztatást a kérvények elbírálásának szempontjairól. Százból csak két szülő érezte úgy, hogy elég információt kapott - írja közleményében a Szülői Hang saját felmérésének eredményei alapján.
Ahogy már többször megírtuk, január 1-jétől a hatéves gyerekek iskolaérettségéről többé nem az óvoda, hanem az Oktatási Hivatal (OH) dönt, ha úgy dönt, a helyi pedagógiai szakszolgálatok bevonásával. A szülőknek az idei évben január 31-ig kell kérelmezniük, hogy gyerekük még egy évig az óvodában maradhasson, ugyanakkor ha január 30-ig beszerzik a helyi pedagógiai szakszolgálat írásos támogatását, erre nincs szükség. A kérelemről és az eljárásról itt találjátok a részleteket.
A Szülői Hang január eleje óta gyűjti egy anonim kérdőíven keresztül a vizsgálatok eredményét. A nem reprezentatív felmérés legújabb eredményei szerint az eddigi kérvények 30 százaléka pozitív, 2 százalék elutasító választ kapott, a maradék 68 százalékot pedig felülvizsgálatra küldi a hivatal. Az azonnali elfogadáshoz valóban nyomós indok kell, például epilepszia, megkésett beszéd- vagy mozgásfejlődés vagy súlyos asztma, írtuk korábban.
"Az éretlenül iskolába kerülő gyermekek éveken keresztül folyamatos kudarcélménynek lesznek kitéve, mivel az iskolai körülmények többnyire nem alkalmasak a differenciálásra, így az oktatás minősége nemcsak számukra, hanem a többi gyermek számára is romlik" - írja mostani közleményében a szervezet, hozzátéve: a kormányzat mégsem adott megfelelő tájékoztatást a szülőknek az idén életbe lépett új szabályozásról.
Holnaptól lép életbe az új iskolaérettségi vizsgálatok rendszere. A kormány egy módosító csomagot nyújtott be még nyáron, amit még júliusban el is fogadott a parlament. Összegyűjtöttük a 2019-es év nagy fordulópontjait a köznevelési törvény módosításától az új iskolaérettségi vizsgálatokig.
A Szülői Hang szerint az lett volna a legfontosabb, hogy a szülők tudatossá váljanak az iskolaérettség összetett kérdéskörében, és megértsék, milyen jelek, tulajdonságok alapján lenne indokolt, hogy a gyermek még egy évet az óvodában töltsön. Az iskolaérettséghez például szükség van a kitartó figyelem képességére és monotóniatűrésre, fejlett beszédre és beszédértésre, érzelmi kiegyensúlyozottságra, alkalmazkodóképességre és kifejlett mozgáskoordinációra is. Az pedig, hogy a gyerekek képességei eltérő tempóban fejlődnek, teljesen természetes - áll a közleményben.
A szervezet szerint sok szülő azért fog lemaradni a pénteki határidőről, mert nem méri fel a kérdés jelentőségét, a hátrányos helyzetű családok pedig külön segítség nélkül aligha tudják benyújtani a kérelmet. A közlemény szerint egyes óvodákban felsőbb utasításra nem hajlandóak írásos véleményt kiadni a gyermek iskolaérettségéről, holott a kormányzati tájékoztatás kifejezetten említi, hogy más dokumentumok mellett ezt is figyelembe veszik a kérvények elbírálásánál. Az új törvény emellett szakmai egyeztetés és indoklás nélkül megszüntette az SNI-s (sajátos nevelési igényű) gyerekek lehetőségét arra, hogy a szakértői bizottság javaslata mellett 1+1 évet maradjanak még az óvodában.
A Szülői Hang szerint a kritériumok ismeretlensége és a hosszú eljárás a szülők és a gyerekek számára is bizonytalanságot okoz. Továbbá "félő, hogy az új rendszerben az Oktatási Hivatal bevonása alkalmas lesz arra, hogy a helyi szűkös óvodai férőhelyek függvényében erőltesse a gyermekeket iskolába, ahogy évről évre nő az óvodapedagógushiány" - írják.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
