A helyettes államtitkár jelezte: megjelent a Magyar Közlönyben az új OKJ, ami az eddigi módosított, racionalizált változata. A jelen törvényi keretek között most ezt tudják megtenni, ami a további változtatások első lépése. Pölöskei Gáborné elmondta: az Ipar 4.0 stratégia pontosan meghatározza mely fejlesztési területeken kell előrelépést elérni, és ehhez kívánják a szakképzést hangolni. A szakképzés 4.0 program lényege a keresletvezérelt szakképzés, amelynek középpontjában a gazdaság igényeinek kielégítése áll - rögzítette a helyettes államtitkár.

Kitért az ágazati készségtanácsok létrehozására, ezekből 19 van, és rajtuk keresztül a gazdaság szereplői közvetlenül befolyásolhatják a szakképzést. A tanácsok alulról szerveződnek, a termelő és szolgálgató szektor egy adott ágazatban egyaránt képviselteti magát - ismertette.

A helyettes államtitkár rámutatott: a tanácsok áttekintették az OKJ-t, és megállapították többek között, hogy rendkívüli módon keveredik a képzések ideje, súlya, vannak féléves tanfolyamok, vannak ötéves technikusi képzések. Igy nagyon vegyes, minőségében igen különböző súlyú képzések gyűjteménye volt az OKJ - hangzott el.

Pölöskei Gáborné kifejtette: az eddigi listán 760 szakma szerepelt, a tanácsok azt javasolták, hogy vonjanak össze szakmákat, egyeseket hagyjanak el, illetve hozzanak létre új szakmákat is. Javasoltak szakmaneveket is, hogy a lista áttekinthetőbb, érthetőbb legyen. Sok esetben ugyanis nem lehetett tudni, egy adott szakma mit is jelent. Csoportosították továbbá a szakmákat, meghatározták az alapszakmákat, illetve azt, ami szakiránynak tekinthető.

A szakképzésben az iskolai képzések 2020 szeptemberében indulnak, az oktatási intézményekben összesen 174 szakma áll majd rendelkezésre. Ebből 98 technikumi szint, 76 a szakképző iskola szintje - fejtette ki Pölöskei Gáborné, aki úgy értékelt: bőven van választási lehetőség.

A diákok a technikumokban először ágazatot választanak, és általános kompetenciákat sajátíthatnak el először, majd utána dönthetnek milyen irányban lépnek tovább. Példaként említette a turizmus-vendéglátás ágazatot, amelyen belül az általános ismeretek után lehet választani a cukrász, a szakács, a vendégtéri vagy turisztikai technikus képzést az ötéves képzésben. Technikumban egy nyelvet tanulnak a diákok, olyan óraszámban, mint a gimnáziumban a két nyelvet.  

A hároméves szakképző iskolában cukrászt, panziós-vendégfogadó, pincér-vendégtéri szakember, szakács képzések választhatók. Megemlítette azt is újdonságként, hogy ipari informatikai technikus például még nincs, de a gazdasági szereplők jelezték, hogy van rá igény, ezért lesz egy ilyen alapszakma. Az átalakítás során kiválasztották az alapszakmákat, a többi a munkaerőpiaci képzések keretében lesz elérhető, az igényeknek megfelelően - összegzett.

Vannak olyan szakmák, amelyek kifejezetten érettségi után képeznek, ezek főleg egészségügyben és szociális területen jellemzőek, ezeket is figyelembe vették a szakma-jegyzéket összeállításakor. Ahogy azt is, hogy sokszor felnőttek kapcsolódnak be ilyen képzésekbe.

Gondolkodnak az úgynevezett kreatív technikumban is, ez azoknak a gyerekeknek szólna, akik vonzódnak a művészetek felé, és ezen keresztül megismerhetnék majd a kreatív iparágat. Jelenleg a székesfehérvári szakképző centrummal dolgoznak egy ilyen képzési formán.

Az alapszakmákról tájékoztató füzet készült, amit megkapnak az iskolák, és tartalmazza az egyes ágazatok, és a 174 alapszak leírását. Október második felében, illetve novemberben országos pályaorientációs és pályaválasztási rendezvényeket is tartanak majd - jelezte a helyettes államtitkár.

Ahogy beszámoltunk róla, 2020. szeptember 1-jétől a legtöbb OKJ-s szakképesítést csak iskolai rendszerű képzésben lehet majd megszerezni, amelyhez minimum két évre lesz szükség. Érettségire épülő - technikusi - szakképesítést például egyáltalán nem lehet majd iskolarendszeren kívüli, vagyis tanfolyami formában tanulni.Az átalakított szakképzésekről itt olvashatjátok el a legfrissebb cikkeinket.