Magántanulók: így kérhettek egyéni munkarendet szeptembertől

Szeptember 1-jétől az Oktatási Hivatal engedélyezheti az egyéni tanulói munkarendet, vagyis a korábbi magántanulói jogviszonyt. Itt vannak a legfontosabb tudnivalók.

  • Eduline

Az idei tanévtől az Oktatási Hivatalnál (OH) kell kérvényezni az egyéni tanulói munkarendet, amely a korábbi magántanulói jogviszonynak felel meg. A kérelmet a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy szülők, nagykorú tanuló esetén a diák nyújthatja be. Az űrlapokat és a részletes tudnivalókat az Oktatási Hivatal honlapján találjátok meg.

A szeptember 1. előtt beadott kérelmeket még az intézményvezetőknek kellett elbírálnia, az az Oktatási Hivatal ugyanakkor egy éven belül felülvizsgálja az eddig kiadott engedélyeket. A jelenlegi magántanulóknak tehát nem kell kérelmet benyújtaniuk, helyzetük felülvizsgálata és az ehhez szükséges dokumentumok meghatározása, bekérése hivatalból történik majd meg. A sajátos nevelési igényű tanuló esetén az Oktatási Hivatal a szakértői bizottság szakvéleményét, illetve tartósan beteg tanuló esetén a szakorvosi igazolást fogja megvizsgálni.

A 2020/2021-es tanévre vonatkozó kérelmeket 2020. június 15-ig kell benyújtani. A mostani, 2019/2020-as tanévre már csak akkor nyújtható be kérelem, ha az iskolába járást valamely új körülmény akadályozza.

Egyéni tanulói munkarend akkor kérelmezhető, ha azt a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös. Az engedélyt meghatározott időre adják meg. Az egyéni munkarendben tanulók felmentést kapnak a kötelező tanórai foglalkozások alól, a tantárgyakból osztályozó vizsgát kell tenniük.

Túlterhelt pedagógusok, alacsony fizetések és hatalmas tanárhiány - így indul az idei tanév

"Ha így folytatják, 10-15 év múlva nem lesz pedagógus, és nagyon kevesek "luxusa" lesz az állami oktatás" - mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, akivel az idei tanévkezdésről, tanári fizetésekről és a pedagógushiányról beszélgettünk.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.