Több százan tüntettek a győri Apor Vilmos iskola előtt az igazgató leváltása miatt

A győri Apor Vilmos Iskolaközpont vezetőjének leváltása miatt több százan tüntettek az iskola előtt.

  • Eduline

Pénteken derült ki, hogy Veres András püspök döntése alapján augusztus 1-től már új igazgató vezeti az iskolát. Az intézményben 25 éve dolgozó, azt 5 éve vezető Kiss Zoltánt úgy cseréli le a püspök egy másik városból érkező külsősre, hogy arról se a tanárokkal, se a szülőkkel nem egyeztetett, a bejelentés ráadásul pont a nyári szünetben érkezik, amikor nehezebb reagálnia a közösségnek - írta meg Szemlélek.

null

null

A szülői munkaközösség a hírre mégis aktivizálta magát, levelet írt magának a püspöknek, valamint Borkai Zsoltnak, Győr polgármesterének és Michael Blume apostoli nunciusnak is, Ferenc pápa magyarországi nagykövetének. A Kisalföld helyi lap szerint több százan voltak az iskolánál tegnap, hogy a gyertyagyújtással egybekötött demonstráción részt vegyenek.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.