A számon kérhető tananyag csökkenése, a fogalmak bemagolásának elhagyása - egyebek mellett így változna meg a matematikaoktatás az általános és középiskolákban, ha az új Nemzeti alaptanterv (NAT) szerint készülnek majd a kerettantervek - írta a Népszava szombaton.
A lap a NAT-ot fejlesztő Oktatás 2030 Munkacsoport weboldalán megjelent bejegyzést idézi, amely szerint az oktatás alapja a megértés lesz a mechanikus tanulással szemben.
Az általános iskola alsó tagozatában (1-4. évfolyam) a „cselekvő tapasztalatszerzésből” kiinduló tanulás lesz az elsőszámú alapelv: „rajzoláson és színezésen túli tárgyi tevékenységek során, tehát például kirakva, lemérve, megtöltve, vagy éppen felépítve szerezhetnek képet a diákok minden fontos matematikai fogalomról”. A definíciók ismerete nem lesz többé követelmény. A tanulás-érés elvét figyelembe véve bizonyos követelmények kikerülnek a tananyagból vagy más évfolyamokra kerülnek át.
A felső tagozaton (5-8. évfolyam) ugyancsak „az életközeli, a gyakorlatban előforduló példák jelennek meg az elvont fogalmak, tételek ismerete helyett”. A Nat-fejlesztők szerint középiskolában is csökken a számon kérhető tananyag mennyisége, a hangsúly a gyakorlati problémák vizsgálatára kerül át, a „túlságosan elvont ismeretek kikerülnek a minimum követelményekből”. Kimarad például a logaritmus azonosságai és a logaritmikus egyenletek témaköre, a szögfüggvények általános kiterjesztése. - írta a lap.
A NAT-fejlesztők tervei szerint középiskolában is csökken a számon kérhető tananyag mennyisége, a hangsúly a gyakorlati problémák vizsgálatára kerül át, a "túlságosan elvont ismeretek kikerülnek a minimumkövetelményekből". Így a Népszava ismertetése szerint kimarad például a logaritmus azonosságai és a logaritmikus egyenletek témaköre, a szögfüggvények általános kiterjesztése
A Nemzeti alaptanterv megújításáért felelős miniszteri biztosnak nevezték ki Hajnal Gabriellát, az állami iskolafenntartó vezetőjét - írja a Népszava.
