Csökkentsék a diákok és a pedagógusok munkaterhelését, állítsák vissza a pedagógusok óraszámát legfeljebb 22 tanórára - többek között ezt követeli a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
„A PDSZ abban érdekelt, hogy a szakszervezetek sztrájkbizottságban egyeztessenek a sztrájkkövetelésekről - az ágazati követelésekről is. Ez utóbbiak arra irányulnak, hogy
- a pedagógus-illetményrendszer vetítési alapja ismét a mindenkori minimálbér legyen;
- állítsák vissza a pedagógusok kötelező óraszámát a közoktatási törvényben korábban rögzítettek szerint, de legfeljebb 22 tanórára;- csökkenjen a diákok és a pedagógusok munkaterhelése;- az intézmények gazdasági és szervezeti autonómiájának helyreállítása”
- írta Facebook-oldalán a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, miután a szakszervezetek átadták sztrájkköveteléseiket az innovációs minisztériumnak.
Hozzáteszik: azt is követelik, hogy az új Nemzeti alaptanterv elfogadását megelőzően induljon el egy – az iskolaszerkezetről, közoktatási stratégiáról szóló – társadalmi vita és a pedagógusok előmeneteli rendszeréről szóló szakmai vita.
Országos demonstráció lesz a középiskolai felvételi napján, de minden diák eljut majd a vizsgára
Január 19-re országos demonstrációt hirdettek szakszervezetek, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke azonban kiemelte: úgy időzítik majd a blokádokat, hogy minden diák eljusson az aznap tartott középiskolai felvételi vizsgára.
2020-ban emelkednek a tanári fizetések? Erről egyeztet az államtitkárság, amely egy érdekes ötlettel rukkolt elő
„A vetítési alap emelését a 2019-es költségvetés nem tartalmazza, de a 2020-as büdzsébe bekerülhet, erről már egyeztetünk" - ezt mondta Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár. Gondolkodnak egy, a pályára visszatérést ösztönző ösztöndíjon is.
Nem a jogi vagy az orvosi képzéseken húzták a legmagasabb ponthatárokat 2025-ben. 480 feletti pontokat olyan levelező szakokon hirdettek, ahova főleg 27 év felettiek jelentkeztek vagy csak egy-egy diákot vettek fel.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Egyetlen „igennel” adott egyértelmű választ Magyar Péter arra a kérdésre, várható-e a közeljövőben érdemi, célzott bérkorrekció a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók számára.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Az oktatási miniszter szerint az előző kormányban az oktatás egy mostohagyerek volt, melyet „egy hozzá nem értő nyugdíjas rendőr” és „egy állami pénzeket kampánycélokra osztogató, korrupt gyógyszerész” irányított.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
