Három nappal lerövidítették a téli szünetet: valójában január 7-ig kellene tartania a vakációnak?

Valójában csak háromnapos a téli szünet - véli az egyik szülői szervezet, amely szerint még a január 7-ét is ki kellene adni a diákoknak.

  • Eduline

„Mivel a törvény értelmében a téli szünet napjainak számába nem számítanak bele a tanítás nélküli pihenőnapok (szombat, vasárnap), a munkaszüneti napok (ünnepnapok) és az országosan, egységesen elrendelt munkanap-áthelyezések (ledolgozott szombatok), akkor kiderül, hogy az iskolák megrövidítették a hatnapos téli szünetet három nappal” – írja közleményében a Fővárosi Szülők Egyesülete a Gyermekekért.

A szervezet részletes lebontást készített a téli szünet napjairól, amiből kiderül, a diákok valójában csak a december 27-ét és 28-át, valamint a január 2-át kapták meg szünetnek, az összes többi nap mindenki más számára is pihenőnap vagy munkaszüneti nap.

„Ha értelmezésünk megállja a helyét, akkor jan. 03. (csütörtök), január 04. (péntek) és jan. 07. (hétfő) napokon is téli szünet lenne a tanulók számára” – írják.

Kiborultak a szülők és a diákok az "extra" szombati tanítási nap miatt: miért kell ilyenkor iskolába menni?

Miért kell a diákoknak tanítási szünetre eső szabadnapokat „ledolgozniuk" szombatonként? Ezt a kérdést teszik fel szülők, tanárok és diákok a közösségi oldalakon, fórumokon.

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.