A kadétiskola tavaly indult el, de máris három-négy-, Budapesten idén már öt-hatszoros volt a túljelentkezés - jelentette ki a Magyar Időknek adott interjúban Balogh Zsolt alezredes, a Honvédkadét program szaktanára, aki a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Than Károly Ökoiskolája, Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája pedagógusaként oktatja a kadétképzésre jelentkező diákokat.
Úgy vélte, hogy a fiatalokhoz valóban "meg lehet találni az utat", tapasztalataik szerint elsősorban a sport révén. Honvédelmi, katonai versenyeket is rendeznek az iskolákban és egyéb helyszíneken. Tájékoztatása szerint sikeresek a honvédelmi táborok is, amelyeket a Magyar Honvédség különböző helyőrségeinél szerveznek meg: népszerű a lövész-, a repülős, a túlélő- és a honvédsporttábor is. "Ezek a programok erősítik a küzdőszellemet, az együvé tartozás érzését, a bajtársiasságot" - hangsúlyozta a csütörtökön megjelent interjúban Balogh Zsolt, aki szerint ilyen úton is elérhetik a gyerekeknél, hogy a hazaszeretet ne csak homályos fogalom legyen számukra.
A táborokban és a kadétképzésen részt vevők megismerkednek az alapvető haditechnikai eszközökkel, így azok nem lesznek számukra ismeretlenek, ha a későbbiekben a katonai pályát választják. A lövészetek fejlesztik az állóképességet és a koncentrációt, továbbá a kadétiskolát végzett diákok úgy kerülhetnek a honvédséghez vagy más fegyveres testülethez, hogy tisztában vannak a biztonsági szabályokkal. A kadétok mindenképpen helytállnak a későbbiekben, ha a honvédséget választják - mutatott rá az alezredes.
Idén nyáron összesen 1200 gyermek táboroztatására különböző tematikájú - például "harcos", hadtörténeti, búvár, légierős, sport - honvédelmi táborokat szervez a 12-18 éves fiataloknak több településen a Magyar Honvédség. A Honvédelmi Minisztérium az MTI megkeresésére kifejtette: a "honvédelmi tábor" megnevezés a Magyar Honvédség levédett, más által nem használható védjegye.
A képzés abban is rendhagyó, hogy a heti öt testnevelésóra mellett még van két önvédelemóra is, később, a 11-12. osztályban pedig katonai közelharcot is tanulnak a kadétok. A Honvédkadét programnak van egy közismereti része, az iskolában tanítanak katonai ismereteket, hadtörténelmet, kéthetente lövészet van, haditechnikai ismereteket tanulhatnak, és megszerezhetik az európai számítógép-kezelői jogosítványt is a diákok. A kadétoknak vannak különleges tantárgyaik is, például a geopolitikai földrajz, ahol a térképészeti ismereteken át jutnak el egészen a társadalmi elemzésekig. Mindemellett az idegen nyelvet sem hanyagolják el.
"Az a célunk, hogy a diákjaink a katonai képzésben, a Szentendrei Altiszti Akadémián vagy például a Közszolgálati Egyetemen folytassák a tanulmányaikat, a 12. osztályban pedig sokan önkéntes tartalékos szolgálatot is szeretnének vállalni. Úgy próbáltuk felépíteni a képzésüket, hogy illeszkedjen a katonai képzés rendszerébe. Ha azonban valaki a kadétjaink közül mégsem a katonai pályát választja, honvédelmi ügyintéző képzést ajánlunk neki, amellyel civil közalkalmazottként, köztisztviselőként is a honvédséget szolgálhatja" - tájékoztatott az alezredes.
A Magyar Honvédség tizenhárom felsőoktatási intézményben kíván létrehozni egyetemi századot, összesen 1300 fővel. Az első önkéntes tartalékos egyetemi század a Pécsi Tudományegyetem hatvan hallgatójából alakult meg. Takács Attila dandártábornok, a MH Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokságának parancsnoka a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderő-fejlesztési programra utalva kijelentette, hogy az MH-nak mintegy 20 ezer tartalékos katonára van szüksége, ezért az ország mind a 197 járásában létrehoznak egy-egy tartalékos századot.