Ez a cikk több mint egy éve frissült utoljára, ezért lehetséges, hogy a tartalma már elavult. Használd a cikk alján lévő kulcsszavakat vagy a keresőt a frissebb anyagok eléréséhez.

"Hazafias érzelemvilágú" diákokat nevelnének Hoffmann Rózsáék

3
Forrás: MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

„A haza felelős polgára”, akiben kifejlődött a „hazafiság érzelemvilága”, reális önismerettel és „szilárd erkölcsi ítélőképességgel” rendelkezik, képes az önálló tájékozódásra, véleményformálása, megtalálja a helyét a családban, a társadalomban és a munka világában, „tartalmas és tartós kapcsolatokra” törekszik – ilyen az ideális diák az új nemzeti alaptanterv vitaanyaga szerint, amelyet hétfőn hozott nyilvánosságra az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet .

hirdetés

A dokumentumot március 2-ig lehet véleményezni, vagyis a kormány leghamarabb márciusban dönthet a tervezetről. Az új Nat az eddigi hírek szerint 2013. szeptember elsején lépne életbe, felmenő rendszerben, vagyis az első évben még csak az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamosok oktatását érintenék a változások. Az új Nat tervezetét innen tölthetitek le.

Mi a baj a „régi” alaptantervvel?

Az oktatási államtitkár szerint az először 1995-ben kiadott, és azóta is többször átdolgozott nemzeti alaptanterv nem határozta meg, mit kell tanítani az iskolákban, nem voltak kötelezően előírt tartalmak. Hoffmann Rózsa pénteki, debreceni előadásában egyértelművé tette, mit vár a pedagógusoktól: a "munkájukban jelen kell lennie egy olyan értékrenden alapuló nevelésnek, amelyet az alaptörvényünk és a Nemzeti Együttműködés Programja meghatároz”.

Az új alaptantervben szerepel többek között az erkölcstan, a hazafiasságra és a demokrácia nevelés, a családi életre felkészítés, a médiatudatosság, a gazdasági és pénzügyi nevelés és a környezettudatosság, de a tervezet külön kitér az önkéntességre és a tanulás tanítására is. A dokumentum összeállítói részletesen leírták, egyes tantárgyakból pontosan milyen témaköröket kell érinteni alsó és felső tagozatban, valamint a 9-12. évfolyamon.

„Mértéktartásra” nevelnék a diákokat 

„A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudat elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű, készítsen fel az életben elkerülhetetlen értékkonfliktusokra” – olvasható a tervezetben a diákok erkölcsi neveléséről.

Ahogy várható volt, az erkölcstan kötelező tantárgy lesz az általános iskolákban, alsó tagozaton a tanítóknak „az életkori sajátosságoknak megfelelő témákról, magatartásmintákról és életvezetési szokásokról” kell majd beszélgetniük a diákokkal, a felső tagozatosok többek között a munkáról, az "értelmes életről" és a boldogulásról, a vallás funkciójáról, a nagy világvallásokról, a lelkiismeretről, a jóról és a rosszról, az erényről és a bűnről tanulnak majd. A hittan oktatásának tartalmát az egyházakra bízza a dokumentum.

Nyelvtanulás: 12. évfolyamban elvárás a középszint

Az első idegen nyelv – az angol vagy a német – oktatását legkésőbb a negyedik évfolyamban kell elkezdeni, de a tanterv alapján – ha van rá pedagógus – akár az elsősöknek is lehet nyelvórákat tartani, a második idegen nyelv oktatását azonban a hetedik évfolyamra tolja el az új alaptanterv.

Forrás: MTI Fotó: Kollányi Péter

A dokumentum szerint a nyolcadik évfolyam végére az első nyelvből minden diáknak el kell jutnia az A2-es, vagyis az alapszintre, a végzős középiskolásoknak pedig – elvileg – legalább középszinten kellene beszélniük angolul vagy németül. A tervezet kitér a klasszikus nyelvekre, az óhéberre, az ógörögre és a latinra is.

Hazafiasság és hazaszeretet

"Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége" - olvasható a dokumentumban a "hazafias nevelésről", amelyet a közoktatás egyik feladatának neveznek az új Nat kidolgozói. A tervezet külön szól arról, hogy a diákoknak tanulmányozniuk kell a jeles magyar történelmi személyiséek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők és sportolók munkásságát, el kell sajátítaniuk azokat "az egyéni-közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek".

Pénzügyi és gazdasági alapismereteket is tanulnak majd a diákok, a tanároknak a fizikai és a szellemi munkáról, a kft. és a bt. közötti különbségről, a bankok működéséről, az inflációról és az árfolyam fogalmáról is beszélniük kell majd, de külön témakör "a jövedelem szerepe a családban", a bevétel, a kiadás, a rezsi, a zsebpénz és a megtakarítás is.

Szexuális kultúra és családi veszekedések

Újdonság a családi életre nevelés témaköre is, amely "segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, valamint a családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésében” – áll a dokumentumban, amely arról is szól, hogy az órákon a „szexuális kultúra kérdéseivel” is kell foglalkozni.

Az "életvitel és gyakorlat" nevű műveltségterület részeként az alsó tagozatosoknak tanulniuk kell a családi feladatokról és munkamegosztásról, a tisztálkodásról és az öltözködésről, a közlekedési szabályokról, a növények és állatok gondozásáról. A felső tagozatban kerül sorra a tudatos vásárlás, a takarékosság, a menetrendek használata, az önkéntes és "pénzkereső" munka.

Hány tanórát lehet tartani egy nap?
A dokumentum kitér arra is, hogy a tanuló kötelező és szabadon választott tanítási óráinak száma egy tanítási napon nem lehet több hat tanítási óránál az első-harmadik évfolyamon, hét tanítási óránál a negyedik évfolyamon, hét tanítási óránál az ötödik-nyolcadik évfolyamon, nyolc tanítási óránál a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon.
(x)

Gondoskodjon magáról is!

A középiskolások, egyetemisták szüleinek többsége valószínűleg gyermeke jövőjét tartja legfontosabbnak. Sokan még saját jövőjükről is megfeledkeznek.  Tovább »

Hozzászólások (3)

Kiss Beáta

Elnézést Márffy Csaba véletlenül nyomtam meg a nemtetszik gombot a kitűnő idézetgyűjteményére.

vorenus

"„A haza felelős polgára”, akiben kifejlődött a „hazafiság érzelemvilága”, reális önismerettel és „szilárd erkölcsi ítélőképességgel” rendelkezik, képes az önálló tájékozódásra, véleményformálása, megtalálja a helyét a családban, a társadalomban és a munka világában, „tartalmas és tartós kapcsolatokra” törekszik – ilyen az ideális diák "
Hoffmann Rózsa, Deutsch Tamás, Lázár János, Schmitt Pál, Orbán Viktor, Szíjjártó Péter, Semjén Zsolt, Navracsics Tibor, Harrach Péter, Pálffy István, Lászlóné.

Márffy Csaba

Aki hazafiságra hivatkozva intézi saját ügyeit, biztosan hátsó szándékkal teszi. Aki egyenes úton jár, nem szorul rá a hivatkozásra.

Samuel Johnson angol filozófus háromszáz évvel ezelőtt ezt mondta: "Patriotism is the last refuge of a scoundrel" - A hazafiság egy gazember utolsó menedéke.

Denis Diderot így fejezte ki: "Patriotism is an ephemeral motive that scarcely ever outlasts the particular threat to society that aroused it." - A hazafiság egy ideiglenes motívum, mely szinte soha nem ér fel odáig, ameddig az a különösen nagy veszély, amit a társadalomra jelent amely felkeltette azt.

Albert Einstein: "Heroism on command, senseless violence, and all the loathsome nonsense that goes by the name of patriotism — how passionately I hate them!" - Hősiesség parancsra, értelmetlen erőszak, és minden utálatos ostobaság, amely a hazafiság nevében történik - milyen szenvedélyesen gyűlölöm őket!

Lev Tolsztoj úgy határozza meg hazafiságot, mint azt az elvet, amely nagybani gyilkosok képzését hivatott igazolni.

Oscar Wilde: "Patriotism is the virtue of the vicious" - A hazafiság a gonoszság alapja.

Új hozzászólás



HVG hirdetésfelhő

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X