„A haza felelős polgára”, akiben kifejlődött a „hazafiság érzelemvilága”, reális önismerettel és „szilárd erkölcsi ítélőképességgel” rendelkezik, képes az önálló tájékozódásra, véleményformálása, megtalálja a helyét a családban, a társadalomban és a munka világában, „tartalmas és tartós kapcsolatokra” törekszik – ilyen az ideális diák az új nemzeti alaptanterv vitaanyaga szerint, amelyet hétfőn hozott nyilvánosságra az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet .

A dokumentumot március 2-ig lehet véleményezni, vagyis a kormány leghamarabb márciusban dönthet a tervezetről. Az új Nat az eddigi hírek szerint 2013. szeptember elsején lépne életbe, felmenő rendszerben, vagyis az első évben még csak az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamosok oktatását érintenék a változások. Az új Nat tervezetét innen tölthetitek le.

Mi a baj a „régi” alaptantervvel?

Az oktatási államtitkár szerint az először 1995-ben kiadott, és azóta is többször átdolgozott nemzeti alaptanterv nem határozta meg, mit kell tanítani az iskolákban, nem voltak kötelezően előírt tartalmak. Hoffmann Rózsa pénteki, debreceni előadásában egyértelművé tette, mit vár a pedagógusoktól: a "munkájukban jelen kell lennie egy olyan értékrenden alapuló nevelésnek, amelyet az alaptörvényünk és a Nemzeti Együttműködés Programja meghatároz”.

Az új alaptantervben szerepel többek között az erkölcstan, a hazafiasságra és a demokrácia nevelés, a családi életre felkészítés, a médiatudatosság, a gazdasági és pénzügyi nevelés és a környezettudatosság, de a tervezet külön kitér az önkéntességre és a tanulás tanítására is. A dokumentum összeállítói részletesen leírták, egyes tantárgyakból pontosan milyen témaköröket kell érinteni alsó és felső tagozatban, valamint a 9-12. évfolyamon.

„Mértéktartásra” nevelnék a diákokat 

„A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudat elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű, készítsen fel az életben elkerülhetetlen értékkonfliktusokra” – olvasható a tervezetben a diákok erkölcsi neveléséről.

Ahogy várható volt, az erkölcstan kötelező tantárgy lesz az általános iskolákban, alsó tagozaton a tanítóknak „az életkori sajátosságoknak megfelelő témákról, magatartásmintákról és életvezetési szokásokról” kell majd beszélgetniük a diákokkal, a felső tagozatosok többek között a munkáról, az "értelmes életről" és a boldogulásról, a vallás funkciójáról, a nagy világvallásokról, a lelkiismeretről, a jóról és a rosszról, az erényről és a bűnről tanulnak majd. A hittan oktatásának tartalmát az egyházakra bízza a dokumentum.

Nyelvtanulás: 12. évfolyamban elvárás a középszint

Az első idegen nyelv – az angol vagy a német – oktatását legkésőbb a negyedik évfolyamban kell elkezdeni, de a tanterv alapján – ha van rá pedagógus – akár az elsősöknek is lehet nyelvórákat tartani, a második idegen nyelv oktatását azonban a hetedik évfolyamra tolja el az új alaptanterv.

A dokumentum szerint a nyolcadik évfolyam végére az első nyelvből minden diáknak el kell jutnia az A2-es, vagyis az alapszintre, a végzős középiskolásoknak pedig – elvileg – legalább középszinten kellene beszélniük angolul vagy németül. A tervezet kitér a klasszikus nyelvekre, az óhéberre, az ógörögre és a latinra is.

Hazafiasság és hazaszeretet

"Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége" - olvasható a dokumentumban a "hazafias nevelésről", amelyet a közoktatás egyik feladatának neveznek az új Nat kidolgozói. A tervezet külön szól arról, hogy a diákoknak tanulmányozniuk kell a jeles magyar történelmi személyiséek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők és sportolók munkásságát, el kell sajátítaniuk azokat "az egyéni-közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek".

Pénzügyi és gazdasági alapismereteket is tanulnak majd a diákok, a tanároknak a fizikai és a szellemi munkáról, a kft. és a bt. közötti különbségről, a bankok működéséről, az inflációról és az árfolyam fogalmáról is beszélniük kell majd, de külön témakör "a jövedelem szerepe a családban", a bevétel, a kiadás, a rezsi, a zsebpénz és a megtakarítás is.

Szexuális kultúra és családi veszekedések

Újdonság a családi életre nevelés témaköre is, amely "segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, valamint a családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésében” – áll a dokumentumban, amely arról is szól, hogy az órákon a „szexuális kultúra kérdéseivel” is kell foglalkozni.

Az "életvitel és gyakorlat" nevű műveltségterület részeként az alsó tagozatosoknak tanulniuk kell a családi feladatokról és munkamegosztásról, a tisztálkodásról és az öltözködésről, a közlekedési szabályokról, a növények és állatok gondozásáról. A felső tagozatban kerül sorra a tudatos vásárlás, a takarékosság, a menetrendek használata, az önkéntes és "pénzkereső" munka.