A roma és nem roma fiatalok között jelentősek a különbségek olvasási és matematikai kompetenciák terén, de ezeket nem az etnikai hovatartozás, hanem jól értelmezhető társadalmi okok magyarázzák - állapította meg a Közép-európai Egyetem (CEU) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) két közgazdásza.
Az elemzést egy európai szinten is egyedülálló adatbázis, az Educatio Kht. megbízásából a TÁRKI által végzett Életpálya-felmérés tette lehetővé, az Országos Kompetenciamérés megfelelő adatainak összekapcsolásával - olvasható a CEU közleményében. Mint írták, a nemzetközi szakirodalomban először jelentek meg nagy mintán alapuló, statisztikailag megbízható mérések a roma és nem roma fiatalok közti iskolai teljesítménykülönbségekről.
Az American Economic Review című vezető amerikai közgazdaságtudományi folyóirat frissen megjelent tanulmányában két magyar közgazdász azt mutatta ki, hogy a 8. évfolyamos roma tanulók lemaradása a magyarországi kompetenciamérések tanúsága szerint igen tekintélyes, éppen akkora, mint amekkora a hasonló korú fehér és fekete bőrű diákok közti különbség volt az Egyesült Államokban az 1980-as évek elején.
Az MTA Közgazdaságtudományi Intézete és a CEU Közgazdaságtan tanszékének kutatója, Kertesi Gábor és Kézdi Gábor azt is kimutatták, hogy e lemaradást nem etnikai különbségek, hanem csaknem kizárólag jól értelmezhető társadalmi okok magyarázzák. A CEU közleménye a kutatás eredményét ismertetve hangsúlyozta: a roma fiatalok lemaradása szinte teljes mértékben a szegénységre, a szülők iskolázatlanságára és a munkapiacról történt kiszorulására, valamint az ebből fakadó hátrányokra vezethetőek vissza.
A kutatók szerint "a kialakult hátrányok oka, hogy a gyerekeknek iskolás korukban hátrányos hozzáférésük volt a készségek fejlődését segítő környezethez, rosszabb egészségi állapotuk volt a születéskor és gyermekkorban, valamint hátrányosabb iskolai környezetben nőttek fel". Az egyetem közleménye úgy fogalmaz: az eredmények világos útmutatással szolgálnak a társadalompolitika számára. "A roma kisebbség lemaradásának csökkentésében a kisgyermekkori hátrányok és az iskolai elkülönítés határozott csökkentése, illetve a minőségi oktatás biztosítása nélkül nem lehet jelentős áttörést elérni" - tették hozzá.
A közleményben kitértek arra is, hogy - nemzetközi tapasztalatok alapján - a kisgyermekkori hátrányok felszámolásában leginkább a várandós anyák és a gyermekek egészségi állapotának javítását szolgáló programoknak, illetve a megfelelő készségeket megalapozó, a hátrányos helyzetű szülőket aktívan bevonó bölcsődés- és óvodáskori programoknak kell szerepet kapniuk.
MTI
