Tóth József, a szakszervezet elnöke közleményében azt írta, hogy megismerve a közoktatási törvény tervezetét, azt kérik a kormánytól és a parlamenttől, hogy az iskolai rendszerű szakképzést a közoktatás részeként ismerjék el, és a szakképzésért felelős tárca NEFMI legyen.

Mint kiemelte: fontosnak tartják a gazdaság részvételét a szakképzés gyakorlati képzésének életszerű megvalósításában, de a kamarai hatáskört túlzónak és elfogadhatatlannak ítélik. A kamara a szakképzésben újabb ellenőrzési és beavatkozási szintet eredményez, ugyanakkor az iskoláknak már így is túl sok irányítónak kell megfelelniük, adatokat szolgáltatniuk. Szerintük a kamarának azzal kell foglalkoznia, amire létrejött, azaz a gazdasági érdekvédelemmel. Annál is inkább, mert nem lehet egyszerre tagjainak érdekvédelmét ellátó és a tagjai által végzett szakképzési feladatokat felügyelő szervezet. Ez összeférhetetlen álláspontjuk szerint, s az eddig általuk kezelt 26 szakképesítés esetében sem hozta meg a várt sikert.

Kérik azt is, hogy a szakképző intézmények gyakorolhassanak ellenőrzési jogot a külső gyakorlati képző felett, mivel a jelenlegi helyzetben nincs rálátásuk arra, hogy a pedagógiai programjuk részét képező szakképzési programot a gyakorlati képzést folytató gazdálkodó hogyan hajtja végre, ugyanakkor az iskola a felelős a képzés egészéért, a bizonyítványt is ő állítja ki. A szakszervezet üdvözöli a pedagógus életpályamodell bértételeire vonatkozó elképzeléseket és sürgeti a pedagógusok és az oktatásban dolgozók bérének mielőbbi rendezését.

A kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a szakképzési feladatokról november 11-én írt alá megállapodást. A megállapodás előzménye Orbán Viktor miniszterelnök korábbi bejelentése, amely szerint Magyarországon is bevezetik a német típusú, úgynevezett duális szakképzési rendszert. Az új rendszerben jelentősen emelik a gyakorlati órák számát a szakképzésben, és nő a kamara szerepe meghatározott szakmák gondozásában. A kormányfő az aláírás előtt fontos, gazdaságstratégiai megállapodásnak nevezte a dokumentumot, és hangsúlyozta, hogy az "segítséget nyújt a fiataloknak abban, hogy az iskolapadból ne a munkaügyi központba, vagy a szociális ellátórendszerbe vezessen az útjuk, hanem egyenesen a munkahelyekre".
   
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke akkor hangsúlyozta: a magyar szakképzési rendszer jelenleg túlzottan elméletorientált, a vállalkozásoknál folyó gyakorlati képzés háttérbe szorult, és a rendszerváltás óta a felére esett vissza a gyakorlati órák száma, ráadásul jelentősen csökkent a szakiskolákban tanulók száma is. Az átalakításokról elmondta: megduplázzák, és ezerről kétezerre emelik a gyakorlati órák számát a képzésben. Emellett támogatják, hogy a gyakorlatigényes szakmákban a következő tanévtől induljon el a 8 osztályos iskolai végzettségre épülő, 3 éves szakmunkás-képzési modell. 17 éves korukban már munkába állhatnak a szakmunkások, és csökkenhet a jelenlegi képzési rendszerből adódó, igencsak jelentős lemorzsolódás.

MTI