Ez az eltelt három hét nem volt valami egyszerű. Mivel már piszkosul nem emlékszem arra, hogy melyik nap pontosan mi történt, ezért engedjétek meg, hogy kiragadjak néhány apróbb momentumot az elmúlt időszakból.

Az egyik legjobb hír jelenleg, hogy sikerült végre egy állást találnom és már nagyban dolgozok. Ugyanakkor meglehetősen necces a meló, mert telesales, ami bizony veszélyes, mert ha nem sikerül eleget eladnom a magentás cég bizonyos termékeiből, akkor valószínűleg gyorsabban raknak utcára, mint más a kutyát (vagy a túl nagyra nőtt aligátort a csatornába). Csak a felvételi procedúrára elment három nap, így már csak ezért is jó lenne hosszabb távra megtartani az állást. De legalább van annyi előnye, hogy megismertem egy-két jó fej embert. Volt oktatás napja. Aztán tesztírás napja. Megtörtént a behallgatás és a teszthívás, aminek köszönhetően délre mentem, de este nyolcig ott voltam próbáltam eladni két biztosítást. Maga a teszt amúgy nem volt valami nehéz, csapatmunkában megcsináltuk két és fél óra alatt. A munkában meg eléggé hullámzó a teljesítményem, mert eléggé szerencsefüggő, hogy ki mikor van telefonközelben és mennyire vevő a vackainkra, amit árulunk.

Aztán ugye össze-vissza vizsgáztam (vagy legalábbis bementem úgy csinálni), aminek meg is lett az eredménye. Reprezentáció politikából megbuktam, most könyöröghetek a tanárnak, hogy írja be az egyest, hogy ne elhagyott tantárgynak minősüljön, mert akkor nem csinálhatom meg a következő félévben (vagyis igen, de akkor a TO-ba kell mászkálnom és fizetnem is kell, amire most nem nagyon van keretem). A töri tudomány vizsgámra megint nem készültem (az a pár nap a tipikus ’tanulnom kell, mert vizsgázok, de mégsem csinálom, mert még egy porcica is jobban leköt’ jelleggel telt el, ez látszik is), így csak arra számíthattam, hogy elég lényeges infót tudtam leírni a mellettem ülő Liliről egy halvány ketteshez, de sajnos ez nem jött össze. Aztán, mint kiderült, a javítási lehetőség időpontja ütközik egy másik vizsgámmal, így nem tudnék bemenni. Ezért úgy döntöttem, hogy beíratom az egyest és akkor ezt is megcsinálom a következő szemeszterben. Amikor mentem a tanárhoz beíratni a karót, ő tök rendes módon felajánlotta, hogy mivel másnak is van ütközése ezért az írásbeli után tart egy szóbelit is aznap, így menjek el és próbáljam meg ott. Szóval tényleg rendes a tanár, ezért tanulok rá és el is megyek (kár, hogy az óráin nem mindig tudtam bent lenni). Le kellett aztán még adnom megint egy 5 oldalas házi dolgozatot kommunikációs alapozó órára. Ezt most nem töltöm fel ide, mert előbb tudni akarom hányast kaptam rá, mert ha rosszat, akkor nem hiszem, hogy közkinccsé teszem. Nem a legjobban sikerült írásom, legalábbis szerintem.

Másnap pedig jött a művtöri vizsga, na az nem volt semmi. Megint nem készültem (tudom, most mindenki azt mondja, hogy milyen lusta dög vagyok, meg hogy akarom elvégezni az egyetemet, ha nem tanulok, de vannak ilyen időszakok mindenkinél, csak nálam ezek néha hosszabbra sikerülnek), ami egy nagyon gyors egyesben nyilvánult meg. Történt ugyanis, hogy bementem, leültem, majd megkaptam a vizsgakérdéseket és valószínűleg felvillant a fejem felett egy hatalmas WTFOMFGFUBBQ!!!11! neonfelirat, mert kb. hozzányögni se tudtam mit a kérdésekhez. A kérdések átolvasása után a mellettem ülő Fredoval egymásra néztünk, majd 5 perc elteltével eldöntöttük, hogy mi kimegyünk és egyből feliratkozunk az UV-ra.

Nem szabad megfeledkeznem a vallástöriről sem. Annak ellenére, hogy arra tényleg készültem (nem kételkedik és nem röhög, főleg ti ott a hátsó sorokban, mert tudom a nevetek és a címetek) és írtam több, mint két oldalt, a latin tanszék fura ura attól még olyan egyest adott, hogy egyből átrepültem az UV-sok listájára. Ja és megmondaná valaki, hogy az egyes miért ninja jegy? Csak mert ezt ő mondta, de nem tudtam rájönni a jelentésére (a megfejtéseket kommentben várom, az első jó beküldő egy rendkívül értékes használt post-it cetlit kap, amin rajta van az aláírásom).

Nyelvek és írások vizsgán meg átmentem egy halovány kettessel, de átmentem és ez a lényeg. Annak ellenére, hogy a legelső sorban ültem (köszi Anita!!!) , sikerült eleget lesnem a mellettem ülő csajról, valamint szerintem bejött egy-két tippem. A Sex and the City-s kutatásra pedig ötöst kaptam (mint ahogy feltételezhetően a csoport összes tagja), már csak ezért is érdemes volt végigszenvedni az a huszonvalahány részt (ja és köszi Szilvinek a DVD-ket, majd valamikor visszajuttatom). Amúgy azért ennyire nem ment simán, mert a két órás csoportfoglalkozás előtt 10 perccel raktam össze a ppt prezentációt, valamint mindenki ledöbbent, amikor az egyik kétfős kutatócsoport beállított egy 22 oldalas pdf prezentációval, meg mindenféle statisztikával meg grafikonnal. Aztán nálunk meg mindenki szakadt a röhögéstől már a prezentáció elején, elég volt megmutatni a Sluts and the City logóját. Most jelenleg ennyi a vizsgákról a helyzetjelentés, valamint annyi, hogy jövő héten négy nap alatt öt vizsgám lesz, de jó hír, hogy ebből csak kettőre kell igazán tanulni.

Maga a szociális életem (már ha annak nevezhetjük azt a fura valamit, amim van) szinte nullára redukálódott. Összesen annyi, hogy a munkatársaimmal dumálok munka közben. Ezért volt jó múltkor összefutni Pippivel, BlackHanddel, Lilivel, meg Petivel, mert már kezdek begolyózni (igen ennél is jobban, a kérdés feltevőjének pedig csak annyit mondanék, kezdj el futni, mert már rajtad van a célkeresztem). Igazából túl sok nem történt akkor sem, csak jó volt velük találkozni, Pippit viszont irigylem, mert úgy néz ki, hogy boldog, amit egyrészről jó látni, másrészről viszont rendkívül lehangoló az olyan élettel rendelkezőknek, mint én. Egyetlen szabadidős tevékenységem pedig (igen kitaláltátok, a WoW) a munka oltárán szenved, mert meló után nem nagyon van időm játszani, főleg nem akkor, hogy Pestilence meg alig dolgozik, így állandóan a gép előtt ül. Egyetlen kikapcsolódásom marad így (a Tv-ben adott 24-en meg Weeds-en kívül) az a képregények. Most jelenleg az Exiles-re vagyok rákattanva, egyszer talán részletesen meg is írom, hogy miért.

Jay out