Azok a gyerekek, akik több időt töltenek a szabadban, jelentősen csökkentik esélyüket a rövidlátás kialakulására – mely azóta gyakori látásprobléma, mióta intenzív iskolai tevékenységet végez az emberiség.
A házon kívül történő játék és foglalkozás drámaian csökkenti annak a kockázatát, hogy a gyerekek rövidlátóvá váljanak – mutatja egy kutatás. Elég napi 2-3 óra a szabadlevegő alatt, és megfeleződik az esély arra, hogy kialakuljon a látásprobléma. A myopia leggyakrabban már a gyerekkorban kifejlődik, ám számos felnőtt korú látása romlik, mihelyst irodai munkába kezd.
Általános elképzelés, hogy a számítógép-használat, a tévézés, valamint az elégtelen fénymennyiség mellett történő olvasás okozza a rövidlátást. Az ausztrál kormány kutatói szerint azonban a napfény hatására a szervezetben termelődő kémiai anyagok előzik meg a szemgolyó eltorzulását – amely a legtöbb esetben az éleslátás elvesztéséért okolható.
A vizsgálati munka során ausztráliai és szingapúri 6-7 éves diákok szokásait és látásélességét hasonlították össze. Mint kiderült: a szingapúri tanulók harminc százaléka volt rövidlátó – amely tízszer több mint az ausztrál arány. Hasonlóak voltak az eredmények, mikor az elemzést csak kínai diákokra korlátozták, amely azt jelenti, hogy a különbségek nem magyarázhatóak kizárólag a genetikával.
Mindenesetre, minkét vizsgálati csoport hasonló mennyiségű időt töltött olvasással, tévézéssel, és videojátékokkal. A különbség annyi volt, hogy az ausztrál gyerekek átlagosan két órát a szabad levegőn töltöttek – kilencven perccel többet, mint ázsiai társaik.
Ian Morgan, az ausztrál Research Council's Vision Centre professzora szerint gyors ütemben nő a rövidlátó gyerekek száma a városi társadalmakban világszerte – és a szembetűnő közös tényező az egyre kevesebb házon kívüli időtöltés. „Az elképzelés, miszerint a rövidlátás oka, hogy a szemeket túl sokat használjuk közeli munkához, például olvasáshoz, csupán néhány száz évig volt népszerű – a legfrissebb adatok ugyanis azt mutatják, hogy a szabad levegőn töltött idő sokkal fontosabb faktor.”
Morgan professzor úgy véli, hogy a természetes fény – amely akár több százszor is erősebb lehet, mint a belső világítások – kiváltja a dopamin termelődését. Naponta csupán két-három óra a friss levegőn képes akár megfelezni a gyakori probléma esélyét. Ez az anyag ugyanis megakadályozza a szemgolyó átformálódását, és a myopia kialakulását. Tény, az indiai és amerikai elemzések is hasonló következtetésekre jutottak.
A Sydney-ben élő gyerekeken tavaly végzett vizsgálat egyértelműen leszögezi: akik több időt töltenek a szabadban, azok látása élesebb. Ebből következik, hogy háromórányi természetes fény napi átlagban jelentősen csökkentheti a kockázatát a rövidlátás kialakulásának. Morgan professzor szerint az emberek alapból távolra is élesen látnak, a rövidlátás drámai gyakorisága akkor kezdődött, mikor intenzív iskolai foglalkozásokba kezdünk, és egyre kevesebb időt töltöttünk a friss levegőn.
„Egyes Kelet-Ázsiai városokban a probléma a tanulók 80-90 százalékát is érinti – az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a kormányok pedig aggódnak” – mondta.
Dr. Kathryn Rose kutató hozzátette: „Bizonyítékaink egyértelművé teszik, hogy a kulcstényező a szabadban eltöltött idő – függetlenül attól, hogy ilyenkor piknikezünk, vagy sportolunk. Minden külső tevékenység megóvja a szemeket attól, hogy formájukban változás álljon be – mely a myopia egyik fő oka.”
Megjöttek a PISA 2025 eredményei. Megint elkezdhetjük keresni a hibát. A gyerekekben, a tanárokban, a tantervben, a szülőkben, a digitális eszközökben, a közösségi médiában, az iskolákban vagy éppen az oktatásirányításban. Aztán kereshetünk hozzá egy gyors megoldást is. Új szabályt, új tantervet, új mérési rendszert, új tiltást. Valamit, amitől úgy érezhetjük, hogy végre tettünk valamit. Vélemény.
Míg egyes óvodákban a síri csend és a kötelező fekvés az elvárás, máshol agykontrollos mesével, szalvétahajtogatással, vagy akár a dadusnak való segítségnyújtással foglalják le a nem alvókat. Akad azonban olyan óvoda is, ahol kerek perec hazaküldik a délután aludni nem tudó gyerekeket.
Tetemes mennyiségű ételt szálítottak haza, a gyanú szerint nem csak egy alkalommal.
A szegregált iskolákban nem pusztán a gyerekek kerülnek hátrányba, hanem a pedagógusokra is olyan feladatok hárulnak, amelyeket valójában az oktatási rendszernek és a társadalomnak kellene megoldania – hívta fel a figyelmet legfrissebb bejegyzésében Danyi Gyula oktatási szakértő.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
4000 forint helyett csak 1500 jutott egy gyerek napi étkezésére a gyermekvédelemben - többek között ez is kiderült abból a jelentésből, melyet Magyar Péter és Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárral, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítójával közösen ismertetett.
A tájékoztató az ELTE dolgozóinak tarthatatlan bérhelyzetéről szólt, akik lényegesen kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint mások az alapítványi egyetemeken.
Bukósisak nélkül, másodikként szállt fel barátja mögé egy elektromos rollerre egy 16 éves fiú, ennek pedig súlyos baleset lett a vége. Az eset korántsem egyedi: a Bethesda Gyermekkórházban csak idén közel száz gyereket és fiatalt kezeltek e-rolleres baleset miatt.
