A Missouri Egyetem legújabb kutatása rávilágít arra, miért veszt részt kevesebb nő a mérnöki képzésben, mint férfi.
Eduline
Ahogy egyre fokozódik az igény a mérnökökre, a pedagógusokat és az ipar meghatározó szereplőit úgy foglalkoztatja, vajon hogyan tudnák a nők számára is vonzóvá tenni ezt a hagyományosan férfifoglalkozást. A Missouri Egyetem legújabb kutatása szerint a mérnöki képzés tananyaga, valamint az olyan gátak, mint a hatékonysági meggyőződés, vagy az elfogadás érzése, akadályozhatják a nők sikerét a túlsúlyban férfiak uralta mérnöki tudományokban.Ahhoz, hogy megértsék, miért vesz részt kevés nő a mérnöki képzésekben, a MU kutatói megvizsgálták az önhatékonyság szerepét, azaz a tanulók saját cselekvési-eredményességi tudatát: mennyire biztosak abban, hogy képesek végrehajtani egy olyan cselekvési folyamatot, amely során produkálni kell az elvárt eredményt. A kutatási eredmények leszögezik, hogy a hatékonysági meggyőződés érzésének erősítése - különösen az alulreprezentált női tanulók esetében - segíthet csak a tanulókat benntartani és siker-élményüket megőrizni a mérnöki szakokon.„A hatékonyság minden helyzetre vonatkozik; de a konstruktív műveletek megválasztásában és végrehajtásában kifejezetten fontos azoknál az eseteknél, amelyekben korlátozódhat a kívánt végeredmény sikeres elérése” – mondta Rose Marra, a MU tanárképzőjének informatika és tanulási technikákkal foglalkozó professzora. „A mérnöki munkában ezek a korlátok lehetnek a negatív sztereotípiák, a hallgatók vagy a tantestület által okozott elbátortalanodás, vagy a matematikai analízis vizsgán elért kevésbé jó eredmények.”A tanulmányban Marra 196 felsőoktatási képzésben részt vevő női mérnök-hallgatót vizsgált egy kétéves perióduson keresztül öt amerikai állami intézményben. A kutatók sorra vették a tanulók mérnöki pályával kapcsolatos várakozásait, önhatékonyságukat, az elfogadottság-érzésüket, problémamegoldó képességüket és matematikai eredményeik hatékonyságát. Ezek összesített értékelésével ugyanis jobban kifejezhetővé vált a tanulók teljes hatékonysági meggyőződésének mértéke.„Összehasonlítottuk a tanulók minősítését minden évfolyamból. Az eredmények azt mutatják, hogy néhány női tanuló esetében az önhatékonyság során pozitív folyamatok mérhetők, de jelentős csökkenés volt megfigyelhető az elfogadottság-érzésük alakulásában” - mondta Marra. „Reméljük, hogy kutatási eredményeink hatással lesznek a mérnöki képzés gyakorlatára is, az osztálytermen kívül egyaránt, mely a leginkább befolyásolja a nők mérnöki tanulmányainak sikerességét.”Marra – a „Mérnöki képzésben résztvevő női hallgatók és az önhatékonyság: átfogó felmérés a női mérnök-tanulók hatékonysági meggyőződéséről” címet viselő – tanulmánya, mely a mérnöki szaklap, a Journal of Engineering Education januári számában jelent meg, azt is feltárta, hogy bizony kapcsolat van a nemzetiségi hovatartozás és az elfogadottság érzése között – ám ezt az eredményt a jövőben további, részletes vizsgálatnak is aláveti a szakember.
Fergeteges volt a hangulat csütörtök este a budapesti Pont Ott Partin, miután kihirdették az idei felvételi ponthatárokat. Az ünneplőktől azt kérdeztük, melyik egyetemre és szakra vették fel őket, valamint hány ponttal sikerült bekerülniük.
Kiderült, mely államilag támogatott, nappali alap- és osztatlan képzésekre volt a legnehezebb bekerülni idén. A legtöbb extrém magas ponthatár ebben az évben is az osztatlan tanári szakokon született.
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.