Aki szegény, az tanulatlan marad?
Az oktatási intézmények felügyeletét végző OFSTED (Office for Standards in Education) éves jelentése szerint az általános iskolából távozó tanulók közül minden tizedik gyermek nem éri el tudásban a korosztályától elvárt szintet – legfőképpen matematikából és anyanyelvből vannak hiányosságaik a brit gyermekeknek. Az angol tinédzserek több mint fele az úgynevezett „General Certificate of Secondary Education” (GCSE) – mely a hazai érettségihez hasonlatos – hét-nyolc vizsgatantárgyaiból sem produkálnak jó jegyeket.
Christine Gilbert főellenőr szerint Angliának fel kell kapaszkodnia ahhoz, hogy felülmúlja a globális átlagot. Szerinte még mindig túl nagy az eltérés az ország egyes területei között, különösen a hátrányos helyzetűek számára kedvezőtlenek az oktatási szektor szolgáltatásai.
A szegényebb gyerekek, akik például jogosultak a térítésmentes étkeztetésre, kevésbé érnek el jó eredményeket a GCSE vizsgán. 2007-ben mindössze 21 százalékuk teljesített jó szinten, szemben a többi tanuló 49 százalékával. Gilbert szerint ez egyértelműen arra vezethető vissza, hogy erős kapcsolat van a szegénység és a gyenge minőségű szolgáltatások között.
„Ez azt jelenti, hogy a gyerekek és családjaik nap mint nap tapasztalják, hogy a relatív szegénység méltánytalansággal párosul az ellátások minőségében, valamint a jólét, a tanulás és a fejlődés támogatásában” – mondta.
„Röviden ez azt jelenti, hogy aki szegény, az gyenge szolgáltatást kap: a hátrány hátránnyal párosul.” Gilbert szerint lehetséges az árral szemben úszni, van nem is egy kiemelkedő példa erre vonatkozóan. „Tipikusan az ellátás milyensége határozza meg az ambíciók közötti különbséget. Szinte hihetetlen, hogy valakinek a múltja vagy a jelene határozza meg a jövőjét.”
Az Ofsted most arra fókuszál, hogy megvizsgálja, és ennek megfelelően szabályozza a szociális ellátást, a szolgáltatásokat, a felnőttoktatást és képzést, akárcsak az iskolákat és a gyermekgondozást.
Az elmúlt egy évben már történt némi változás e téren, a tavalyi 14 százalékról 15-re emelkedett a kimagasló minőséggel büszkélkedhető iskolák aránya. Ám a tanintézetek több mint harmada továbbra sem rendelkezik a megfelelő szinttel – tolongva a minimális vagy a nem megfelelő kategóriákban.
A középiskolák 43 százaléka nem kapott jobbat az elégségesnél, viszont ez a szám a 2006/2007-es periódusban még 49 százalék volt. Az általános iskolákban mindez 37 százalékot tett ki. Az óvodák érték el a legjobb osztályzatot, 39 százalékuk kiemelkedő, 58 pedig jó értékelés kapott. Mindössze 3 százalék ütötte meg a minimális minőségi szintet, míg egyetlen sem süllyed ez alá.
Bár az ellátás minősége igen változó, különösen a hátrányos helyzetű településeken alacsony. A jelentés szerint ezeken a helyeken az írás-olvasás és a számolás elsajátításán van csak hangsúly, és noha látni némi javulást, számos folyamat bizony túl lassú. Arra is felhívták a figyelmet a szakértők, hogy több olyan tanulóra van szükség, akik emelik az átlagot a GCSE szinten.
