Most 5 magyar egyetemet választottak be a világ legjobbjai közé

Három magyar egyetem jutott a világ 500 legjobb felsőoktatási intézménye közé a Webometrics (Ranking Web of World Universities) legfrissebb, 2015-ös rangsorában.

  • Eduline
MTI

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (356.), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (395.), a Szegedi Tudományegyetem (485.), a Debreceni Egyetem (591.) és a Pécsi Tudományegyetem (880.) - ezek a magyarországi felsőoktatási intézmények szerepelnek a Webometrics 2015-ös világrangsorának első ezer legjobbja között. A listát az egyetemek webes láthatósága alapján, évente kétszer készítik el és hozzák nyilvánosságra.

A listán az egyesült államokbeli egyetemek tarolnak, a tíz leginkább "látható" felsőoktatási intézmény közé került a Harvard, az MIT, a Stanford, a Cornell, a Berkeley, a University of Michigan, a Columbia, a University of Washington, a University of California Los Angeles (UCLA) és a University of Wisconsin Madison.

Mi alapján állítják össze a Webometrics-rangsort?

A Webometrics-lista készítője a Cybermetrics Lab, amely Spanyolország legnagyobb kutatóintézetének, a Spanyol Nemzeti Kutatótanácsnak (CSIC) a része - a szakemberek több mint 22 ezer intézmény webes megjelenését vizsgálják évente kétszer, 2004 óta.

Nem az egyetemi oldalak látogatottságát és dizájnját figyelik, hanem azt elemzik, mennyire "látható" az adott felsőoktatási intézmény az interneten. Az összpontszám felét így például az adja, hányan linkelik be az egyetemek különböző oldalait, de az is számít, hány - az egyetemi honlapokhoz kapcsolódó - oldalt és külső hivatkozást, valamint dokumentumot talál a Google és a Google Scholar, de az is, hogy az intézmény kutatóinak-oktatóinak hány publikációja jelenik meg a legfontosabb tudományos folyóiratok honlapján.

A Webometrics-listát többször összevetették az elmúlt években a többi felsőoktatási világrangsorral, ebből az derült ki, hogy sok - minőségi oktatást nyújtó, kiemelkedő eredményekkel rendelkező - egyetem áll rosszul a webes láthatóság terén, amely ráadásul a szakterületi sajátosságoktól, az intézmény anyagi helyzetétől, valamint attól is függ, indít-e e-learninges képzést az adott intézmény, ebben az esetben ugyanis jóval magasabb az online elérhető anyagok száma.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Így büntetheti az egyetemi felvételi rendszer a szakképzésből érkező diákokat

Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.

Tovább rövidítené az oviKRÉTA kérdőívének kitöltési idejét a minisztérium, és véleményezésre is felületet adna

A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.

Két éve a pécsi egyetem képzésére íratott be ötven vietnámit Orbán Áron cége, de később is folytatódott a vízumbiznisz

Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.