4 694 500 forint - becsléseink szerint körülbelül ennyi pénzt buknak öt év alatt azok a jogászhallgatók, akik idén lecsúsznak az állami ösztöndíjas helyekről. Ez az összeg tartalmazza a tandíjat, valamint azokat a kieső juttatásokat, amelyekre jelenleg csak az állami ösztöndíjas, leánykori nevén államilag támogatott egyetemisták és főiskolások jogosultak: a tanulmányi ösztöndíjat és a szociális támogatásokat.

Tizenkilencezerrel - a 2011-es 53 ezerről 34 ezerre - csökkentette az állami ösztöndíjas elsőévesek számát a kormány idén januárban. Az optimista várakozások szerint körülbelül ennyivel, vagyis 18-19 ezerrel nő majd szeptembertől az önköltséges képzéseken tanulók száma, az eddig nyilvánosságra hozott jelentkezési adatok azonban nem sok okot adnak a bizakodásra. Az viszont már most biztos, hogy az önköltséges hallgatók létszámában a jogi és a gazdaságtudományi szakokon következik majd be a legnagyobb ugrás - ez a két képzési terület összesen 100, illetve 250 ösztöndíjas helyet kapott, részösztöndíjast pedig egyet sem. Mennyi jogászra lenne szükség? Összefoglalónkat itt olvashatjátok.

Kiváló teljesítménnyel sem

Bár a térítési és juttatási szabályokról szóló új rendeletet még nem hozta nyilvánosságra az oktatási államtitkárság, a fizetős szakra járó egyetemisták valószínűleg továbbra sem kaphatnak majd tanulmányi ösztöndíjat - ezt a juttatást a jelenlegi szabályok szerint ugyanis az államilag támogatott, nappali képzésben részt vevő hallgatók maximum fele között osztják szét. Az összeget szemeszterenként határozzák meg az előző félévi teljesítmény alapján.

Az ösztöndíj összege a hallgatói normatíva legalább öt százaléka, vagyis 5950 forint, de a legjobban teljesítő hallgatók ennek az összegnek akár a nyolcszorosát is zsebre tehetik.

Támogatás nélkül

Az önköltséges hallgatók a jelenlegi szabályok alapján a szociálisösztöndíj-rendszerből is kimaradnak - a szociális alaptámogatás, a rendszeres és rendkívüli szociális ösztöndíj ugyanis csak az államilag támogatott, nappali képzésre járó hallgatóknak jár.

A rendszeres szociális támogatásra félévenként kell pályázni, alap-, mester-, osztatlan és doktori képzésen tanulók is megkaphatják, az önköltséges szakokon tanulók viszont nem.  A fogyatékossággal élő, rokkant, nagycsaládos, árva, halmozottan hátrányos helyzetű vagy gyermeket nevelő diákok a hallgatói normatíva húsz, hátrányos helyzetű, félárva és gyámság alól kikerülő diákok pedig a hallgatói normatíva tíz százalékára jogosultak – ez havonta 23 800, illetve 11 900 forintot jelent.

Szociális alaptámogatásra szintén a fenti kategóriák valamelyikébe tartozó hallgatók pályázhatnak, doktoranduszok azonban nem. Ez egyszeri juttatás, amelyet az első félévben lehet igényelni, összege alap- és osztatlan képzésben, valamint felsőfokú szakképzésben a hallgatói normatíva ötven százaléka, vagyis 59 500 forint, mesterképzésben pedig hetvenöt százaléka, azaz 89 250 forint. Rendkívüli szociális ösztöndíjra akkor lehet pályázni, ha a hallgató vagy a család szociális helyzetében jelentős változás történik, az egyszeri juttatás összegét az egyetem vagy a főiskola határozza meg.

A kollégiumoknál vegyes a kép. A BME kollégiumaiban az állami ösztöndíjasok 8500 és 11 500, a „tandíjasoknak” viszont 19 650 és 23 150 forint közötti összeget fizetnek. Az ELTE kollégiumaiban ezzel ellentétben mindenki - finanszírozási formától függetlenül - 9000 forintot fizet.

Saját ösztöndíjrendszerrel indulnak neki az új tanévnek

A teljesítményalapú tanulmányi és a szociális ösztöndíjak összegét eddig a hallgatói normatíva alapján határozták meg, amelynek, úgy tűnik, befellegzett: Sályi Lőrinc, az oktatási államtitkár kabinetfőnöke két hete arról beszélt, szeptembertől „feladatfinanszírozást” vezetnek be a jelenlegi normatív alapú támogatás helyett. A kormány ugyanakkor március elején egy összesen 15,5 milliárdos ösztöndíjrendszer kiépítésére tett ígéretet. Konkrétumokat még nem lehet tudni, és a részösztöndíjas hallgatók jövőjét illetően is teljes a homály.

A bizonytalanság ellenére több egyetem és főiskola ösztöndíjprogramot hirdetett meg. A Szegedi Tudományegyetemen részletekben is lehet majd fizetni a tandíjat, és több vállalati ösztöndíj bevezetését is tervezik. A legjobb tanulmányi eredményű hallgatóknak az önköltség egészét vagy részét visszatéríti az Edutus Főiskola és a Budapesti Gazdasági Főiskola is, utóbbi a gazdasági és társadalomtudományi szakokon. Az Óbudai Egyetem és a Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kara szociális alapon is támogatja a részösztöndíjas és önköltséges hallgatókat, a Szolnoki Főiskola pedig az önkormányzattal együttműködve a helyi diákoknak biztosít pénzbeli támogatást.

A Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karán minden elsőéves, turizmus-vendéglátás szakos hallgató 50 000 forint támogatást kap: a második félévtől tanulmányi eredmény alapján osztják el a keretet. A kar az első félévben ingyenes kollégiumi helyet is biztosít annak az ötven diáknak, aki az önköltséges szakokra jelentkezők közül a legmagasabb pontszámot éri el. Ez körülbelül 90 000 forint megtakarítást jelent.

A Budapesti Corvinus Egyetem kétpilléres ösztöndíjrendszert vezet be. Az elsőéves, önköltséges diákok teljesítmény és szociális helyzet alapján kaphatnak támogatást és kérhetnek részletfizetést, vállalati és alapítványi ösztöndíjakra pedig mindenki pályázhat. A győri Széchenyi István Egyetem hat, belsőégésű motorok szakirányos, mesterképzésben résztvevő hallgatója a diploma megszerzéséig havi 92 ezer forintos ösztöndíjat kap az Auditól.

Mi marad?

A köztársasági ösztöndíjra a jelenlegi szabályok szerint mindenki pályázhat, tehát az önköltséges hallgatók is - de csak akkor, ha nappali tagozaton alap-, mester- vagy osztatlan képzésben vesz részt, bejelentkezett legalább két félévre, és megszerzett legalább ötvenöt kreditet. Az ösztöndíjat tanulmányi, tudományos, közéleti és sporteredmények alapján ítélik oda, tíz hónapig jár, a 2011/2012-es tanév őszi félévében összege 34 000 forint volt. Összefoglalónkat a köztársasági ösztöndíjról itt olvashatjátok.

A szociális alapú Bursa Hungarica felsőoktatási önkormányzati ösztöndíjra is pályázhatnak önköltséges hallgatók - ennek összege 1000 és 12 ezer forint között mozog. Ugyanígy szabad a pálya az Erasmus-programban is - igaz, a külföldi félév alatt az itthoni tandíjat is fizetni kell.