A felsőoktatásban tanulók fele a családtól kapja bevételének nagyobb részét, körülbelül harmaduk döntően saját keresetére támaszkodik - olvasható a Világgazdaság című napilap csütörtöki számában.
A lap az Oktatási Hivatal Felsőoktatási elemzési jelentése alapján azt írta, hogy a szüleikkel élő diákoknak 85 ezer, a kollégiumban élőknek pedig 73 ezer forint kiadásuk van havonta.
A gazdaságtudományi hallgatók 31 százaléka megélhetési költségeinek fedezése érdekében dolgozik a tanulás mellett, a többi területen tanuló diák esetében a dolgozni kényszerülők aránya tíz százalékkal magasabb.
A cikk szerint a saját kereset a gazdasági képzésben részt vevő tanulókra, a családi jövedelemtől való függés pedig a felsőoktatás többi képzésében részt vevő hallgatóra jellemzőbb.
A felmérés rámutat arra is, hogy a gazdaságtudományi hallgatók jobb anyagi körülmények közül érkeznek és jobbak a kilátásaik is: első nettő keresetük átlagosan 248 ezer forint, miközben a többi diplomás átlagban 226 ezer forintot kap.
Végérvényesen eltűntek a "romkocsmák félhomályában merengő" hallgatók az egyetemekről - egyre többen dolgoznak az előadások és szemináriumok mellett, megélhetési problémáik miatt sokan napi hat-nyolc órás műszakot vállalnak. Nem véletlenül: a ösztöndíjak összegén tizenegy éve egy forintot sem emeltek, havi 10-20 ezer forintból pedig még a kollégisták sem tudnak megélni.
Évente több ezer diák végez gazdasági szakokon, de vajon hány hónap után tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon? Utánajártunk. A pályakövetési rendszer statisztikái a 2012/13-as és a 2014/15-ös tanévben abszolvált hallgatók adatait felhasználva 1 és 3 éves munkaerőpiaci utókövetésük alapján a következőket mutatja 2016-ban.