Külföldi továbbtanulást fontolgattok, de anyagi vagy más okok miatt nincs lehetőségetek arra, hogy egy másik országba költözzetek, és valamelyik brit, francia, német vagy éppen amerikai egyetemre felvételizzetek?
Ma már nem csak külföldön szerezhettek külföldi diplomát - egyre több külföldi felsőoktatási intézmény hirdet képzéseket Magyarországon, ahogy a magyar egyetemek és főiskolák közül is egyre több köt megállapodásokat brit, francia, német, osztrák vagy éppen amerikai felsőoktatási intézményekkel közös szakok indításáról.
Idén szeptembertől például a business schoolok Financial Times által összeállított rangsorán is szereplő ESSCA School of Management is képzést indít Budapesten, a hallgatók hároméves, angol nyelvű nemzetközi menedzsment szakot végezhetnek el, francia diplomát szerezhetnek így. Egy félévet külföldön kell tölteniük az iskola valamelyik partneregyetemén, illetve arra is lehetőségük van, hogy a szakmai gyakorlatot külföldön végezzék el. A felvételihez az kell, hogy a jelentkezők igazolják, hogy van érettségijük vagy ebben az évben fognak érettségizni, a Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban megszokott rend alapján emellett motivációs levelet és két referencialevelet, középiskolai és érettségi bizonyítványt is kérnek, a felvételizők személyes elbeszélgetésen vesznek részt.
Az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola többek között alap- és mesterszakokat kínál angol nyelven, amelyek elvégzésével a hallgatók a brit University of Buckingham diplomáját kapják meg, a Budapesti Metropolitan Egyetem a Coventry Egyetemmel indít közös üzleti képzéseket.
Itthon, mégis külföldön?
Aligha meglepő: az elmúlt években folyamatosan emelkedett a külföldön továbbtanuló magyar diákok száma. A Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központjának tanulmánya szerint 2013 és 2015 között 40 százalékkal nőtt a hazai fiatalok öt fő célországának (Egyesült Királyság, Németország, Ausztria, Hollandia, Dánia) felsőoktatásában tanuló magyar hallgatók száma. "Noha ezen adatok vélhetően hiányosak, a növekvő tendencia egyértelműen azonosítható. Ezt erősítik meg az egyesült királyságbeli Higher Education Statistics Agency (2017) adatai is, amelyek szerint a szigetország felsőoktatásában tanuló magyar hallgatók száma 2008 és 2012 között mintegy megduplázódott" - olvasható a tanulmányban.
Ennél azonban valószínűleg jóval többen vannak azok, akik fontolgatták ugyan a külföldi továbbtanulást, de főként anyagi okok miatt végül lemondtak róla - ezeket a képzéseket alighanem nekik szánják az egyetemek és főiskolák, itthoni és külföldi felsőoktatási intézmények. A legfőbb hátráltató dolog ugyanis - mondta az Eduline-nak egy végzős középiskolás - nem is a tandíj, hanem a külföldi megélhetési költségek. "Míg itthon legrosszabb esetben is elég 80 ezer forint arra, hogy megéljek a szüleimtől távol, egy másik városban, addig ugyanez például Nagy-Britanniában vagy az Egyesült Államokban jóval többe kerül. Drágább a koli, az albérlet, az élelmiszer, az utazás" - mondta az idén érettségiző Zsuzsa.
Három magyar fiatal a világ másik végén: miért mentek, mit tapasztaltak?
Hogyan kerülnek húszas éveikben járó magyarok Kenyába, Katarba vagy Japánba? Hogyan építettek karriert, és milyen nehézségekkel kellett szembenézniük? A Campus Plusz 2017 cikke. Anglia, Ausztria, Németország − ha külföldi munkavállalásról van szó, a legtöbb magyarnak ez a három ország ugrik be elsőként. Pedig vannak olyan húszasok-harmincasok, akik az egyetem után sokkal egzotikusabb helyen próbálnak szerencsét.
Hiába van heti öt testnevelésórájuk a diákoknak, nem mindegy, milyen körülmények között mozognak: van, ahol több tornaterem és sportpálya közül lehet választani, máshol viszont az udvarra, rossz időben pedig az osztályterembe szorulnak a gyerekek. Utóbbi felveti azt a kérdést is, mennyire lehet hatékony a mindennapos testnevelés ott, ahol megfelelő hely sincs az órák megtartására.
Országos részvételi testületet és online platformot hoznának létre, a kormánynak pedig érdemben és nyilvánosan kellene reagálnia az oktatás szereplőinek javaslataira. Az Oktatói Hálózat, a Civil Közoktatási Platform és a Tanítanék Mozgalom részletes koncepciót dolgozott ki arról, hogyan lehetne bevonni a pedagógusokat, diákokat, szülőket és szakmai szervezeteket az oktatási döntések előkészítésébe.
Kósa Roland alpolgármester azt szeretné, ha az ingatlant a tankerület kapná meg, és az minden győri fiatal számára lehetőséget biztosítana a fejlődésre.
A 15-17 éves ipolysági gimnazisták egy tanárral maradtak le a hazafelé tartó csoportról, miután a kirándulás utolsó éjszakáján állítólag megzavarták egy szálloda vendégeinek nyugalmát. Hazajutásukat végül a családoknak kellett saját költségükön megszervezniük. A szervező szerint az előre lefektetett szabályok alapján járt el, a történteket azonban már a hatóságok is vizsgálják.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól.
Tízéves távlatban viszont jelentős növekedés látszik.
Várhatóan október közepén és január elsején is emelkedik a NOKS- és technikai dolgozók fizetése – jelentette be Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter. A szektorban dolgozók 2013 óta nem részesültek érdemi béremelésben.
Véletlen otthon maradt a matekfüzet vagy a tesicucc? Utánajártunk, hogy járhat-e érte egyes.
