szerző:
Eduline

Június 1-től módosultak az állami ösztöndíj feltételei: lerövidült a kötelező hazai munkaviszony ideje, a diplomát azonban továbbra is a képzési idő másfélszerese alatt kell megszerezni. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a kötelezettségekről, kivételekről, felmentésekről.

©

Mi az a hallgatói nyilatkozat?

A hallgatói szerződés új neve: az állami ösztöndíjas hallgatók ebben vállalják, hogy a végzést követően itthon "dolgozzák le" a képzési idejüket, és maximum a képzési idő másfélszerese alatt megszerzik a diplomát.

Mennyi ideig kell itthon dolgozni?

A tanulmányokkal megegyező ideig: ez a korábbi hallgatói szerződéshez képest könnyítés, mivel eredetileg a képzési idő kétszeresét kellett volna itthon ledolgozniuk a hallgatóknak. Egy szemeszter öt hónapnak, vagyis 150 napnak felel meg, ami egy hat féléves képzés esetében 900 nap hazai munkaviszonyt jelent.

A teljesítésbe beleszámít a magyar joghatóság alatt álló munkáltatónál végzett munka, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, a magyar joghatóság alatt végzett vállalkozási tevékenység, illetve az az időszak, amikor álláskeresési járadékot, terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási segélyt vagy gyermekgondozási díjat kaptok.

A hazai munkaviszony időtartamába kétszeres szorzóval számít bele az önkéntes katonai szolgálat, illetve a határon túli magyarok esetében a származási országban létesített munkavégzésre irányuló jogviszony.

A diákmunka is beleszámít a ledolgozandó időbe?

Ha még nincs diplomátok, a tanulmányok alatt végzett munka nem számít bele a ledolgozandó időbe. Ha azonban mesterképzésen folytatjátok a tanulást, az egyetem mellett vállalt munka már számít. Ugyanez a helyzet, ha két képzésre jártok párhuzamosan: ha az egyiken már végeztetek, a másikon azonban még tanultok, és közben állásotok is van, azzal is csökken a ledolgozandó idő. Igaz, ha két képzést végeztek el, kétszer annyi ideig kell itthon maradni, mint ha egy szakon diplomáztatok volna.

Rögtön a diplomázás után el kell kezdeni a "törlesztést"?

Nem: az oklevél megszerzését követő húsz éven belül kell teljesítenetek a követelményt, akár több részletben. A lényeg, hogy a végén meglegyen a három-hat év itthoni munkaviszony.

Mi történik, ha inkább külföldön vállalok munkát?

Ha nem dolgoztok elég ideig itthon, vissza kell fizetnetek a már „ledolgozott" napokkal csökkentett ösztöndíj inflációval megnövelt összegét. Tehát ha a 900 napból 500 napot dolgoztatok Magyarországon, akkor csak a fennmaradó 400 napra arányosan eső ösztöndíj összegét kell visszafizetnetek. A KSH által megállapított infláció mértéke minden évben csak a fennmaradó („még le nem dolgozott") összeget növeli, amiről évente küld értesítést küld a nyilvántartó hatóság.

Mi van, ha meggondolom magam?

Ha alap- és mesterképzésen, illetve felsőoktatási szakképzésen az első aktív félév után, illetve osztatlan mesterképzésen a második aktív félév után hagyjátok félbe a tanulmányaitokat, nem kell fizetnetek. Ez újdonság a hallgatói szerződéshez képest.

Mi történik, ha nem szerzem meg időben az oklevelet?

Ha a képzési idő másfélszerese alatt nem szerzitek meg a diplomát, a képzés költségének ötven százalékát kell visszafizetnetek.

Kiskapu?

Van: a "túlfutók" kérhetik, hogy az állami ösztöndíjas féléveknek megfelelő időtartamú hazai munkaviszonyt vegyék figyelembe - vagyis fizetés helyett hazai munkahelyen "ledolgozhatják" a képzési időt.

Más kivétel nincs?

De van: minden kötelezettség alól mentesülnek azok, akik legalább három gyermeket szülnek. Megváltozott munkaképesség, tartós betegség, baleset, szülés, kettő vagy több gyermek nevelése (csak az egyik szülő számára) vagy más váratlan ok miatt lehet kérelmezni, hogy a kötelezettségeket részben vagy egészben tekintsék teljesítettnek.

Mi van azokkal, akik 2012-ben kezdték az egyetemet?

Rájuk is az új szabályok vonatkoznak.