szerző:
Eduline

Népszerű gazdasági alapszakokat szűntethetnek meg, változni fog a doktori képzés és érettségi nélkül is be lehet majd kerülni a felsőoktatásba. Tíz pontban gyűjtöttük össze a felsőoktatásban várható változásokat.

©

Múlt héten a kormány közzétette a "Fokozatváltás a felsőoktatásban" elnevezésű stratégia legújabb verzióját. Tíz pontban gyűjtöttük össze, milyen változásokra számíthat a felsőoktatás.

Nehezebb lesz diplomát szerezni

A tervek szerint növelnék a hallgatókkal szembeni be- és kimeneteli követelményeket, tehát várhatóan nehezebb lesz a felvételi és a diploma megszerzéséhez is újabb kritériumokat szabhatnak. A természettudományi alapszakoknál például mihamarabb be akarják vezetni a képzéshez kapcsolódó tárgyakból kötelező emelt szintű érettségit.

Népszerű szakok szűnhetnek meg

A gazdaságtudományi képzés jelenlegi struktúráját nem tartják költséghatékonynak, illetve úgy vélik, túl korai pályaválasztás elé állítja a hallgatókat. Többek közt emiatt gazdasági alapszakok szűnhetnek majd meg.

Szakképzésből lehet bekerülni a felsőoktatásba

Lehetővé tennék, hogy a szakképzésben végzett diákok érettségi nélkül felvételizhessenek a felsőoktatásba, ezért létrehoznának egy új típusú alapképzési szakot. Ilyen lenne például az üzemmérnök vagy az üzemgazdász szak.

Befejeződik a tanárképzés átalakítása

2017-ig be akarják fejezni a pedagógusképzés átalakítását. Mivel a következő tíz évben mintegy 50 ezer pedagógus meg nyugdíjba, akinek a fele tanító vagy óvodapegagógus, így évente legalább 2000-2500 tanárképzésben, tanító- és óvóképzésben végzett szakemberre lenne szükség.

Közös képzések és kutatói hálózatok

A felsőoktatási intézmények között kialakítanák a K+F+I (kutatás-fejlesztés-innováció) tevékenységekre fókuszáló hálózatot, és ezzel együtt a kutatások finanszírozása is megváltozna, a tervek szerint csökkenne az állami források szerepe.

"Racionalizálják" az intézményhálózatot

Gyökeresen átalakítanák az intézményrendszert, hogy jobban igazodjon az ország térszerkezetéhez, valamint fejlesztenék a határon túli magyar oktatás minőségét és mennyiségét is.

Változik a rektor, a kancellár és a HÖK-ök szerepe

Átalakítják a rektorok és a kancellárok értékelési és motivációs rendszerét, változik az irányítási szerepük is. Emellett újraszabályoznák a hallgatói önkormányzatokat (HÖK), és az új üzleti modellnek megfelelő szolgáltatásokat hoznának létre.

Rendeznék az egyetemek adósságát

A felsőoktatási stratégiában hangsúlyozták, hogy meg kell szabadítani a felsőoktatási intézményeket a saját erejükből kigazdálkodhatatlan adósságaikból, amelyet a magántőke bevonása miatt halmoztak fel.

Átalakítják a doktori képzést

Egyrészt háromról négy évre emelhetik a PhD- és DLA-képzések idejét, másrészt bevezetnék az oktatók és a kutatók új előmeneteli rendszerét, amiért cserébe versenyképes bérezést ígérnek. Erről a Doktoranduszok Országos Szövetsége és az Országos Doktori Tanács is tárgyalt a felsőoktatási szervezetekkel.

Több kutató lesz

2020-ra 56 ezerre növelnék az egyetemi, főiskolai kutatói létszámot - ez másfélszer annyi, mint 2012-ben. A cél az, hogy a kutatás-fejlesztés-innováció területén foglalkoztatott felsőoktatási alkalmazottak arányát 0,24 százalékról 0,5 százalékra növeljék.

Így változtatták meg az érettségi vizsga szabályait.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!