szerző:
Eduline

A HVG Diploma 2015 kiadványában megjelent UnivPress-rangsorokban ismét szempont az MTA doktori címmel rendelkező oktatók száma. Hogyan oszlanak meg a tudományok doktorai, illetve MTA doktorai az intézmények között? Hogyan befolyásolja ez az indikátor az idei felsőoktatási rangsort?

©

Az MTA-címmel rendelkező oktatók intézmények közötti megoszlása alapján feltűnő, hogy lényegében hat intézményben összpontosulnak az MTA-címet szerzett oktatók (ebbe a kategóriába tartoznak az MTA levelező, illetve rendes tagjai is, akik definíció szerint a tudományok doktorai). Az alábbi táblázatban a húsz legtöbb - tudományos fokozattal rendelkező - oktatót foglalkoztató intézmény látható az MTA-címmel rendelkezők sorrendjében. 

Érdekelnek a felsőoktatási rangsorok?
Január 15-én, csütörtökön rendezik meg a Mit tudhatunk a magyar felsőoktatásról? című konferenciát az ELTE BTK Trefort kerti campusán. Szó lesz többek között a felsőoktatási rangsorok szempontrendszeréről és a nemzetközi rangsorokról is. A konferencia nyilvános, a részvételhez itt kell regisztrálni.

Bár ez a húsz intézmény csak a rangsorolt egyetemek kevesebb mint a felét jelenti, de az akadémiai címmel rendelkező oktatók 97 százaléka (és a fokozatos oktatók 91 százaléka) ezeken az egyetemeken oktat.  Az első hat intézmény foglalkoztatja a rangsorolt egyetemeken oktató, MTA-címmel rendelkező oktatók 73 százalékát.

Intézmény

 Tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma

MTA-címmel rendelkezők száma 

Az intézmény részesedése az MTA-címmel rendelkező oktatókból 

Az MTA-címes oktatók aránya a tudományos fokozattal rendelkezőkön belül 

1. ELTE

 1006

 132

 14,95 %

 13 %

2. DE

 1027

 130

 14,72 %

 13 %

3. SZTE

 977

 120

 13,59 %

 12 %

4. BME

 720

 98

 11,10 %

 14 %

5. PTE

 947

 90

 10,19 %

 10 %

6. SE

 793

 73

 8,27 %

 9 %

7. SZIE

 423

 34

 3,85 %

 8 %

8. PE

 253

 33

 3,74 %

 13 %

9. PPKE

 265

 27

 3,06 %

 10 %

10. BCE

 403

 26

 2,94 %

 6 %

11. ME

 361

 24

 2,72 %

 7 %

12. ÓE

 166

 13

 1,47 %

 8 %

13. NYME

 363

 13

 1,47 %

 4 %

14. SZE

 220

 12

 1,36 %

 5 %

15. NKE

 125

 9

 1,02 %

 7 %

16. KRE

 173

 8

 0,91 %

 5 %

17. EKF

 172

 8

 0,91 %

 5 %

18. KE

 128

 5

 0,57 %

 4 %

19. NYF

 152

 4

 0,45 %

 3 %

20. BGF

 168

 1

 0,11 %

 1 %

A következő grafikonon az látható, hogyan változott az elmúlt három évben az akadémiai címmel rendelkező oktatók száma azokon az egyetemi karokon, amelyeken a legmagasabb az oktatói létszám.

Az MTA-címek aránya alapján látványos a csökkenés a Semmelweis Egyetemen - ennek fő oka a szervezeti átalakulás, amely miatt jelentősen emelkedett a tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma, tehát a viszonyítási alap (457-ről 601-re), az MTA-címmel rendelkezők száma jelentősen, 20 százalékkal csökkent (75-ről 62-re). 

A létszámok több más intézményben kisebb mértékben csökkentek, ilyen például az ELTE bölcsészkara vagy a pécsi orvosi kar. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkarán, valamint a Pécsi Tudományegyetem BTK-n viszont az MTA-címesek aránya folyamatosan nőtt az elmúlt években.

"A tudományos kutatási potenciált egy aspektusból, az MTA minőségi értékelése alapján mutató indikátort figyelembe véve érdemben nem változik az intézmények oktatói kiválósági sorrendje, azonban még egyértelműbben megmutatkozik a felsőoktatási tudományművelés koncentráltsága" - emelik ki a szakemberek.

Az elemzést Fábri György, az ELTE PPK Társadalmi Kommunikáció Kutatócsoport vezetője, egyetemi docens, valamint Kocsi Zoltán, az ELTE PPK Társadalmi Kommunikáció Kutatócsoport szakértője készítette.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!