Ennyit kell fizetni 2018-ban a legnépszerűbb bölcsészképzésekért

Mekkora kiadással számolhattok, ha bölcsészképzésre jelentkeznétek, de lecsúsztok az állami ösztöndíjas helyekről?

  • Eduline
pixabay.com

Kommunikáció- és médiatudomány

Évek óta az egyik legnépszerűbb egyetemi képzés. Míg tavaly volt olyan egyetem, ahol 200 ezer forint volt a féléves tandíj, addig ma már 230-300 ezer forintot is fizetni kell több egyetemen is. Persze vannak olcsóbb képzések is, a Debreceni Egyetemen például 180 ezer forintba kerül egy félév, ezzel szemben Egerben 220 ezer, a Budapesi Corvinus Egyetemen pedig 300 ezer forint a féléves önköltség.

Osztatlan tanári képzés

Habár nagyon sok felvételiző jut be államilag támogatott képzésre, azonban komoly pénzeket kell kifizetni, ha valaki nem ilyen képzési formában tanul. Az osztatlan tanári szakon 300 ezer forintot kell fizetni a félévenként.

Anglisztika

Ugyancsak népszerű képzés, Debrecenben szintén olcsóbb, 180 ezer, míg az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és Pécsen 200 ezer forintba kerül egy félév. Így egy alapképzés több mint egy millió forintba is kerülhet.

Pszichológia

Évente több ezren jelölik meg ezt a szakot is, így a ponthatárok mellett az önköltség is folyamatosan emelkedik. Idén 300 ezer forintba kerül például a Pécsi Tudományegyetemen és Szegeden is, 253 ezer forintba Debrecenben, és 298 ezer forintba kerül egy félév az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán.

Ennyit kell fizetni 2018-ban a legdrágább egyetemi szakokért

Mennyit kell fizetnetek egy-egy népszerű alap- vagy osztatlan szakért, ha lemaradtok az állami ösztöndíjas helyekről? 1. rész: a magyar felsőoktatás legdrágább képzései. Általános orvosi képzés Évről évre ez az egyik legdrágább képzés - a három vidéki tudományegyetemen és a fővárosi Semmelweis Egyetemen egyaránt 1 350 000 forintot kell fizetni egy szemeszterért, ha önköltséges formában kezditek meg a tanulmányaitokat.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.