A tavalyi négy helyett az idén már hat magyar egyetemet soroltak a világ legjobb felsőoktatási intézményei közé a Quacquarelli Symonds (QS) szakemberei, a 2016/2017-es nemzetközi rangsort kedd hajnalban hozták nyilvánosságra. A szegedi egyetem, az ELTE és a Corvinus megőrizte 2015/2016-os helyezését.
A magyar intézmények közül a HVG felsőoktatási rangsorában is rendre a legjobbak között végző Szegedi Tudományegyetem érte el a legjobb eredményt, a friss QS-rangsorban - a tavalyi helyezéshez hasonlóan - az 501-550. helyen szerepel.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem megőrizte 601-650. helyét, a Debreceni Egyetemet a 651-700., a Budapesti Corvinus Egyetemet a 701+ kategóriába sorolták a QS-rangsor készítői. Új magyar szereplő a listán a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem, mindkettő a 701+ kategóriában szerepel.
A londoni Quacquarelli Symonds cég hat szempont - a hallgatók aránya (20 %), a külföldi hallgatók és oktatók száma (5-5 %), a munkaadók véleménye (10 %), az intézményhez köthető tudományos munkák idézési gyakorisága (20 %) és az akadémiai szféra megítélése (40 %) - alapján készíti el a felsőoktatási világrangsort 2004 óta. Az utóbbi években rendszeresen összeállítják többek között a legjobb egyetemvárosok, az 50 évnél „fiatalabb” egyetemek, Kelet-Európa, Közép-Ázsia, Latin-Amerika legjobb felsőoktatási intézményeinek rangsorát, és tematikus intézményi listákat is készítenek.
Az MIT a legjobb
A rangsor élén évről évre a Massachusetts Institute of Technology, vagyis az MIT áll, amelyet a tavaly még „csak” a harmadik helyre sorolt Stanford és a Harvard követ. A két legendás - egymással évszázadok óta rivalizáló - brit elitegyetem, a Cambridge és az Oxford nem szerzett dobogós helyet, a Cambridge a negyedik, az Oxford a hatodik a világrangsorban.
A tíz legjobb felsőoktatási intézmény listája egyébként nem okozott meglepetést, a top tízbe került a California Institute of Technology (Caltech), a University College London (UCL), az ETH Zürich, az Imperial College London és a University of Chicago.
A szomszédos országok egyetemei közül a Bécsi Egyetem, a Bécsi Műszaki Egyetem, az Innsbrucki Egyetem szerezte a legjobb eredményt, a szlovák felsőoktatási intézmények közül a pozsonyi Comenius (651-700. hely) került fel a listára, míg Ukrajnából hat, Szerbiából egy, Romániából négy, Horvátországból egy, Szlovéniából két egyetemet soroltak a legjobbak közé a QS-rangsor készítői.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
