Orbán: „a magyar felsőoktatás ne más országoknak képezzen szakembereket”

A kormány nem az „el lehet innen menni”, hanem a „vissza lehet ide térni” pártján áll – jelentette ki Orbán Viktor a...

  • MTI
Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter, Fábián István, a Debreceni Egyetem rektora, Orbán Viktor miniszterelnök és Mezey Barna, a Magyar Rektori Konferencia elnöke a Magyar Rektori Konferencia plénumának ülésén
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A kormány nem az „el lehet innen menni”, hanem a „vissza lehet ide térni” pártján áll – jelentette ki Orbán Viktor a Magyar Rektori Konferencia (MRK) legfőbb döntéshozó szerve, a plénum ülésén a Debreceni Egyetemen.

A miniszterelnök beszédében hangsúlyozta, a kormány nem tekint ellenségként azokra, akik ideiglenesen elhagyják az országot, az azonban nem fogadható el, hogy a magyar felsőoktatás egyes szakokon más országoknak képezzen szakembereket. A kabinet célja, hogy itthon is megtalálják a számításukat azok, akik korábban más országokban kezdték el építeni a jövőjüket – emelte ki a kormányfő.

A miniszterelnök szerint önműködő és önfenntartó pénzügyi rendszerre van szükség a felsőoktatásban. Az egyetemi, főiskolai végzettségűeknek a saját befizetéseikből kell működésben tartaniuk a felsőoktatást, közpénzt pedig csak oda kell adni, ahol nem látszik más megoldás – hangsúlyozta. Hozzátette: egy rendkívül kedvezményes diákhitellel el lehet érni, hogy mindenki vállalni tudja saját tanulmányának költségeit.

A kormányfő egyúttal szükségszerűnek nevezte a felsőoktatás átalakítását, mivel az ágazatot az utóbbi időszakban a minőségi helyett a tömegképzés jellemzi.

Az ülésen részt vett Helena Nazaré, az Európai Egyetemi Szövetség (EUA) elnöke is, aki kijelentette, hogy a felsőoktatási intézmények autonómiája összefügg munkájuk minőségével. Kifejtette, hogy az egyetemi autonómia – mint az EUA elnöke kifejtette – szervezeti, pénzügyi, személyzeti és tanulmányi autonómiát jelent. Helena Nazaré az EUA legfontosabb feladatának nevezte, hogy az egyetemek érdekében befolyásolja az Európai Bizottság szakpolitikáját.

Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter Eötvös József egykori oktatási minisztert idézte, amikor azt mondta: „erős tanítói rendre van szükség.” E célt szolgálja a felsőoktatás reformja is – tette hozzá a tárcavezető.

Balog Zoltán szerint az elmúlt két évben megkezdődött felsőoktatási változásokat a nemzeti, az egyéni és az intézményi érdek összehangolása vezérelte. Az emberi erőforrások minisztere bejelentette: olyan program készül, amelynek eredményeként az elkövetkező tíz évben megháromszorozzák, vagyis hatvanezer fölé emelik a hazánkban tanuló külföldi egyetemisták számát.

Mezey Barna, a A Magyar Rektori Konferencia elnöke, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektora szerint bár vannak olyan intézmények, amelyek képesek fenntartani magukat, nem létezik olyan felsőoktatás – különösen Európában nem –, amelyből kivonul az állam. Hangsúlyozta, a felsőoktatás a jövő értelmiségének megteremtője, és nemcsak kitűnő szakemberképzőnek, hanem tudósképzőnek is kell lennie.

Hozzászólások

Önkormányzati nyári napközis táborok 2026: még vannak szabad helyek, de érdemes gyorsan jelentkezni

A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.

„A Corvinus nemzetközibb, mint valaha, a dolgozók fizetése pedig több mint duplájára nőtt” – az egyetem szerint eredményes volt a modellváltás

Mi alapján tartja sikeresnek a modellváltást a Corvinus vezetése, hogyan zajlottak az elmúlt évek egyeztetései, nőhet-e a választott szenátusi tagok aránya, és pontosan mit értenek „európai normákhoz közelítő” működés alatt? Ezekről kérdeztük a Budapesti Corvinus Egyetemet azután, hogy az oktatói szakszervezet élesen bírálta az alapítványi modellt, és „rendszerváltást” sürgetett az intézményben.

Maruzsa Zoltán olyan gimnáziumi igazgatót nevezett ki, akit a tantestület nem támogatott, most tömeges felmondások jöhetnek

Komoly feszültség alakult ki a budapesti Németh László Gimnázium tantestületében az új igazgató kinevezése miatt. A pedagógusok egy része szerint az iskola élére olyan vezető került, akit korábban több konfliktus is övezett, és akinek kinevezését a tantestület többsége sem támogatta. Többen már a felmondásukat fontolgatják, ha nem történik változás az intézmény vezetésében.