Péterfia Judit, a budapesti Corvinus Egyetem kereskedelem-marketing szakos hallgatója és Bán Róbert, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) informatikus hallgatója nyerte meg a Nagy Diák IQ teszt döntőjét, amelyet szerdán rendeztek meg a Várkert Bazárban.
Az abszolút győztes Péterfia Judit 15 perc 26 másodperc alatt, míg Bán Róbert 19 perc 30 másodperc alatt oldotta meg a feladatokat. A legjobb ingyenes IQ-tesztek: nézd meg, hány pontot érnél el
A háromfordulós vetélkedő első, online, adaptív tesztjét több mint 21 ezren töltötték ki az interneten. A feladatlapon, amelyet a Mensa HungarIQa kifejezetten a 17-24 éves korosztály számára fejlesztett ki, a résztvevőknek a továbbjutáshoz legalább 125 pontot kellett elérniük. Ezt 3400 fiatalnak sikerült teljesítenie, így ők kaptak meghívást a budapesti középdöntőbe.
A meghívottak közül 804-en tudtak részt venni az eseményen, a döntőbe végül 372 olyan középiskolás és egyetemista jutott tovább, akik minimum 135-ös IQ-val rendelkeztek, így az emberiség legintelligensebb két százalékához tartoznak. A legjobb ingyenes, online IQ-teszt
Az első Nagy Diák IQ-teszt versenyen 2013-ban Tóth Emese, a budapesti Semmelweis Egyetem elsőéves orvostanhallgatója és a soproni Kóczán Gergely, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) harmadéves építészmérnök hallgatója diadalmaskodott, a tavalyi megmérettetésen pedig a pápai Erdős Szilvia, a BME elsőéves mérnök-informatikus, valamint a szentendrei Dankovics Attila, az ELTE elméleti matematikus és programkezelő informatikus hallgatója nyert.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
