"Feketelistára" került Magyarország: sötét jövő vár az egyetemekre és a diákokra?

Magyarország egyike annak a hat európai országnak, ahol az aggasztó gazdasági körülmények miatt az állam legalább tíz...

  • Eduline

Magyarország egyike annak a hat európai országnak, ahol az aggasztó gazdasági körülmények miatt az állam legalább tíz százalékkal csökkentette a felsőoktatás finanszírozását. A magyar intézményeken kívül Nagy-Britannia, Írország, Lettország, Olaszország és Görögország egyetemei és főiskolái a megszorítások nagy áldozatai – adta hírül az Európai Egyetemek Szövetsége legfrissebb felmérésének eredményét a University World News.

Egy 2010-es londoni diáktüntetés képei - tiltakozás a tandíjemelés ellen
MTI

Spanyolország, Hollandia, Szlovákia, Litvánia, Észtország és Románia sincs sokkal jobb helyzetben, ezekben az országokban ugyanis öt és tíz százalék közötti forrásmegvonásról beszélhetünk.

A legtöbb felsőoktatási intézmény a finanszírozás drasztikus csökkentése miatt kénytelen más forrás után nézni – legkézenfekvőbb megoldásként a legtöbb országban a hallgatók által befizetett tandíjtól várják a megmenekülést. Nagy-Britanniában már számos tiltakozó akciót szerveztek a diákok, amiért a tervek szerint szeptembertől háromszorosára emelik a maximálisan elkérhető tandíjak összegét. Az egyik emlékezetes akcióról készült videót itt nézheted meg.

Finnországot viszont kivételként említi a cikk: itt ugyanis teljesen ingyenes a felsőoktatás, méghozzá minden szinten: vagyis akár alap-, akár mester- vagy doktori diplomát szeretne valaki, az adófizetők pénzén tanulhat. Ráadásul minden hallgató havi 500 euró, azaz 145 ezer forint támogatást kap a lakhatásra és egyéb költségeire.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.