Kínzás nyomait azonosították szakértők a 2014-ben eltűnt 43 mexikói diák egyik, egy nappal később holtan talált főiskolás társának maradványain - közölte hétfőn a latin-amerikai ország Nemzeti Emberi Jogi Bizottsága.
Egy újabb boncolás megállapította, hogy a 22 éves Julio César Mondragón hatvannégy törést szenvedett el testének negyven csontján, többségében a koponyáján, az arcán és a hátgerincén - mondta el a bizottság vizsgálatának vezetője, José Trinidad Larrieta.
Szavai szerint a diák közvetlen halálát agysérülések okozták. Argentin halottkém szakértők, akik a család kérésére részt vettek a holttest egy év elteltével lefolytatott másodszori boncolásában, közleményben erősítették meg a vizsgálat megállapításait.
A bizottság felszólította a szövetségi ügyészséget, hogy a kínzás miatt is indítsanak nyomozást a gyilkossági ügy minden gyanúsítottja ellen. Mondragón ügye mostanáig egy helyi bíróság elé volt utalva, elválasztva 43 diáktársának eltűnési ügyétől, a kínzás bűntette azonban szövetségi hatáskörbe tartozik Mexikóban.
A fiú egyike volt annak a hat diáknak, aki meghalt a Guerrero állambeli Iguala városában, miután a rendőrség 2014. szeptember 26-án rátámadt az ottani tanárképző főiskola tüntető diákjaira. Mondragón ott volt a diákok által elkötött buszok egyikén, amelyeket a rendőrség később megrohamozott, valamint részt vett és mobiltelefonjával videózott is azon a rögtönzött sajtóértekezleten, amelyet az első rendőrattak után tartottak. Később elmenekült, amikor a rendőrség tüzet nyitott rájuk. Holtestét katonák találták meg másnap egy földúton.
Halála ügyében 28 ember, köztük Iguala volt polgármestere, José Luis Abarca ellen emeltek vádat. Larrieta szerint megkínzásában közvetlenül 11 ember vett részt, akik közül öten őrizetben vannak. A 43 eltűnt főiskolást a hatóságok szerint rendőrök átadták a Guerreros Unidos nevű helyi drogkartellnek, amely meggyilkolta őket, majd a holttesteket elégették, a maradványaikat pedig egy folyóba dobták.
Az esettel kapcsolatban letartóztatták a város polgármesterét is, mert a gyanú szerint a rendőrök az ő utasítására cselekedtek. Az ügy mélyen megrázta a mexikói társadalmat, csaknem két évvel a történtek után azonban még egyetlen gyanúsítottat sem állítottak bíróság elé.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
