Semmilyen tájékoztatást nem kaptak a minisztériumtól a felsőoktatási intézmények fenntartói struktúrájának átalakításáról – írja a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete.
„Az elmúlt hónapokban az akadémiai, egyetemi közösségeket mélyen érintő több, a szervezeti felépítést, az oktatási, kutatási feladatok finanszírozását befolyásoló átalakítást kezdeményezett a kormány. Mindezt tette a közvélemény tájékoztatása és az érintettek véleményének megismerése nélkül” – írja csütörtöki közleményében a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ).
Hozzáteszik: a Budapesti Corvinus Egyetem fenntartási struktúra átalakítását célzó kormányzati döntés ismét mellőzte a dolgozói, érdekvédelmi egyeztetést, „már az új fenntartói működési elképzelések összes állami felsőoktatási intézményre történő kiterjesztésének szükségességét is deklarálták a tervezett átalakítás fő elemeinek ismertetése nélkül”.
Az FDSZ kiemeli, hogy semmilyen tájékoztatást nem kaptak a minisztériumtól, és egyeztetésre sem hívták őket, „ezért aggodalommal fogadtuk e híreket. Veszélyeztetve látjuk az akadémiai szabadságot, az egyetemi autonómiát, szerzett jogainkat”.
Felszólítják a kormányt, hogy a felsőoktatás új fenntartói modelljeinek kidolgozása során garantálja jogaink érvényesítése, a tárgyalások, az érdemi részvétel lehetőségét, teremtse meg az ágazati kollektív szerződés megkötésének kereteit.
Újabb egyetemet alakítana át a kormány? Itt a következő változás
A napokban kerülhet a kormány elé az az előterjesztés, amely a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem nemzetközi innovációs és kreatívipari tudásközponti részvételének erősítéséhez szükséges működési modellváltásáról szól - írja a 168 Óra. A lap szerint nemcsak a BCE, hanem más egyetemek is menekülnének a fojtogató állami korlátok elől.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
