A május 6-án hatályba lépő charta azt is előírja, hogy az érdekképviseletet ellátó hallgatók mások iránti tisztelettel nyilvánítsák ki véleményüket, tanúsítsanak olyan magatartást, amely nem csorbítja a felsőoktatási intézmény vagy szervezet tekintélyét.

Elvárás velük szemben az is, hogy fellépjenek az olyan megnyilvánulásokkal szemben, amelyek a hallgatói érdekképviseleti rendszert, illetve a felsőoktatási intézményt alaptalanul negatív színben tüntetik fel. A nyolcoldalas dokumentum azt is rögzíti, hogy legyenek tudatában annak: nyilvános – a felsőoktatási intézményen belüli vagy azon kívüli – megnyilatkozásaikkal és viselkedésükkel önmagukon kívül az intézményt is képviselik.

A hallgatói érdekképviseletet ellátó hallgatóknak el kell utasítaniuk az erőszakos és sértő megnyilvánulások minden formáját, személyiségi jogaikat úgy gyakorolják, hogy ezzel mások személyiségi jogait ne sértsék. Kitértek arra is, hogy tevékenységük során nem ajánlhatnak, és nem fogadhatnak el jogtalan előnyt, csak olyan feladat elvégzésére használják fel a HÖOK, illetve a felsőoktatási intézmény infrastruktúráját, amelyről a közvetlen felettesnek tudomása van, és a felhasználásával egyetért.

Elvárás az is, hogy lépjenek fel a felsőoktatási intézményben előforduló visszaélésekkel szemben, azok megszüntetésére saját hatáskörben tegyenek lépéseket, és törekedjenek konfliktus esetén annak feloldására, békés megoldására. Rögzítették, hogy a dokumentumban szereplő megállapításokat a hallgatói érdekképviseletet ellátó hallgatók magukra nézve kötelezőnek ismerik el. A charta létrejöttét többek között a gólyatáborokban történt nemi erőszakok is időszerűvé tették: erről, és az új HÖOK-elnök új terveiről itt olvashattok.

A hallgatók elfogadták a választási kódexet is, amelyben a hallgatói önkormányzati és részönkormányzati voksolások feltételeit rögzítették. Az ötoldalas - május 8-án hatályba lépő - dokumentumban kitértek többek között arra, hogy a vezető tisztségviselő mandátumának hossza legfeljebb két év. A választás során választójogával csak az a hallgató élhet, aki aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik.

A hallgatói szervezet a fentieken túl jogszabályban kéri rögzíteni a vezető tisztségviselők meghatározását. A meghatározás megjelenítésével egyidejűleg kérik annak rögzítését, hogy a vezető tisztségviselő egyszer választható újra. Jogszabályban szeretnék rögzíteni az elektronikus alapon történő választás lehetőségét is.

A hallgatók jogszabályban kérik egyértelműsíteni a hallgatói önkormányzati választások tekintetében, hogy a tanulmányait szüneteltető – passzív – hallgató ne rendelkezzen se aktív, se passzív választójoggal, továbbá tisztségviselői mandátumát csak az aktív jogviszony idejére tölthesse be. Egyidejűleg kérik a mandátum folytonosságának jogszabályi szintű rendezését.