Rekord az ELTE-n, több mint tízezren kerültek be az egyetem képzéseire
Összesen 369 diákot vettek fel az Eötvös Loránd Tudományegyetemre a pótfelvételin az augusztus 24-én nyilvánosságra hozott ponthatárok alapján.
Országosan a legtöbb, mintegy ötszáz hallgató került be a Debreceni Egyetemre az idei pótfelvételi eljárásban.

A legnépszerűbbek a Gazdaságtudományi Kar képzései voltak: 160 jelentkező közül 137 diákot vettek fel a DE legnagyobb karára - írja az egyetem közleményében.
A Debreceni Egyetemre 606 jelentkező közül alapképzésre 316, mesterképzésre 57, osztatlan képzésre 49, felsőoktatási szakképzésre 53, összesen 475 diák jutott be, ezzel az eredménnyel a legnépszerűbb lett az intézmény a hazai egyetemek között az augusztusi eljárásban. A tavalyi létszámhoz képest az idei adatok 7,4 százalékos növekedést mutatnak.
A felvettek közül 467-en önköltséges, 8-an állami ösztöndíjas képzésben kezdik szeptemberben tanulmányaikat, 249-en nappali, 226-an levelező tagozaton. Az Állam- és Jogtudományi Karra 81, Természettudományi és Technológiai Karra valamint az Informatika Karra 42 - 42 új hallgatót vettek fel.
Az idei általános és pótfelvételi eljárás során összesen több mint 7000 hallgató nyert felvételt a Debreceni Egyetemre. Számuk a keresztféléves eljárással és az idegen nyelvű képzésekre felvett diákokkal együtt meghaladja a 9000 főt.
Összesen 369 diákot vettek fel az Eötvös Loránd Tudományegyetemre a pótfelvételin az augusztus 24-én nyilvánosságra hozott ponthatárok alapján.
Néhány napjuk van a szakképzésben dolgozó oktatóknak arra, hogy véleményezzék a szakképzési centrumok főigazgatói posztjára pályázók vezetői programját, mindezt úgy, hogy előtte titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nyílt levélben fordult az ügyben az oktatási minisztériumhoz.
A Semmelweis Egyetem leköszönő rektora egy olyan üzletember társaságában vett részt egy ugandai vadászaton, akinek cégei milliárdos megrendeléseket kaptak az egyetemtől és az intézmény afrikai fejlesztési projektjéből.
Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a 2027-es költségvetés egyszerre próbálja rendbe rakni az ország pénzügyeit, és jobb életet biztosítani a NOKS-és technikai dolgozóknak.
Nem kapta meg a fejlesztéseket, nem mehetett le a többiekkel játszani az udvarra, és gyakran már az első óra után hazaküldték az SNI-s, magatartászavaros kisfiút. A gyámhivatali ügyintéző segítségnyújtás helyett védelembe vételi eljárással fenyegetőzött, mert az anya nem akarta elvinni EGYMI-be a gyereket.
A középiskolák rugalmasan alakíthatják a felvételi követelményeiket, viszont csak a jogszabályban meghatározott keretek között.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.