Száznegyvenöttel több külföldi hallgató tanul a Semmelweis Egyetemen, mint a 2010/2011-es tanévben - ez azt jelenti...
Száznegyvenöttel több külföldi hallgató tanul a Semmelweis Egyetemen, mint a 2010/2011-es tanévben - ez azt jelenti, hogy minden negyedik diák angol vagy német nyelvű képzésre jár. A legtöbb külföldi az orvostudományi karra jelentkezik, ott a 4321 hallgató közül 2103-an érkeztek más országból.
Az élen továbbra is Németország áll (826 hallgató), a második helyre Norvégia (261 hallgató) került, amelyet Irán (243 hallgató) és Izrael (203 hallgató) követ.
A német nyelvű program 1983-ban indult a Semmelweisen, az angol nyelven 1986 óta lehet tanulni. A külföldi hallgatók közül 202-en magyar előadásokra járnak, ők határon túliak – román, szerb, szlovák és ukrán állampolgárok. Miért jó üzlet a magyarországi egyetemeknek a külföldi hallgatók oktatása? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Novák Blanka 15 éves kora óta kutat, goji bogyóval foglalkozó projektje pedig már gimnazistaként Stockholmba, a Nobel-díjátadóra repítette, ahol Magyarországot képviselte. A fiatal kutatóval a Brain Baron készítettünk rövid interjút.
Balatoni Katalin szerint az iskolák önkormányzati fenntartásba való visszaadása nem lenne jó megoldás, több településen ugyanis nincs meg az intézmények működtetéséhez szükséges szakmai háttér.
A technikumban tanulóknak kötelezően maradniuk kell 13. évfolyamon, hogy érettségi bizonyítványt kapjanak, és ötödik tárgyként le kell tenniük a szakmai vizsgát, még akkor is, ha már most tudják, hogy nem szeretnének a pályán maradni. Ezen változtatna most a Civil Közoktatási Platform.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán arról is beszélt, hogy olyan továbbképzései rendszert szeretnének kialakítani a pedagógusoknak, amely igazodik a helyi igényekhez és mentes az ideológiai befolyástól.
@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu
Brassói Sándor lemondása úgy tűnik már meg is van, ki tölti majd be az Oktatási Hivatal vezetői pozícióját.
Habár hivatalosan még nem kezdődött el a felvételi időszak, már most érdemes nézegetni az intézmények honlapját, egyes iskolák ugyanis már közzétették, mikor várják a leendő tanulókat nyílt napjukra.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
