Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke szerint majd az idő dönti el, hogy beválik-e a konzisztóriumi rendszer bevezetése: a felsőoktatási intézményekben létrehozandó testület a a rektoron kívül a kormány által delegált tagokból állna, egyetértése nélkül pedig a rektor és a szenátus érdemi döntéseket nem hozhatna. A HÖOK szeretné, hogy a hallgatóknak is legyen képviseletük a konzisztóriumokban, az elnök pedig azt komoly eredménynek tartja, hogy nem csorbulnak a jogaik az egyetemi szenátusokban - írja a hvg.hu.

Gulyás a portálnak elmondta: a kormánnyal való egyeztetéskor látott egy dokumentumot, ami a képzési struktúra átalakítását - szakok megszüntetését vagy "racionalizálását" - kívánta munkaerőpiaci adatokkal alátámasztani, ez viszont a HVG más célből készült tanulmánya volt. Gulyás szerint azért nem hozza nyilvánosságra a kormány a saját hatástanulmányát, mert minden szereplő fel tud mutatni olyan adatot az érvrendszere mentén, ami ellentétes a tanulmány következtetéseivel, így a szakmai vita érdekében zártan kívánta kezelni az államtitkárság. Ezért is „nem nyilvános” a minősítése a dokumentumnak.

A HÖOK elnöke szerint az ő szervezésükben akkor merülhet fel országos tüntetés - az április 20-ai tüntetésről itt, az április 22-ei demonstrációról pedig itt olvashattok -, valamint ultimátum a kormány felé, ha a napokban zajló tárgyalásokat záró javaslatban nem látják az eddigi és jövőbeli megállapodásokat, például a hallgatói szavazati jogok biztosítását a szenátusban, valamint a megígért szakok megmaradását. A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok.