A BME Mészáros Lőrinc cégével kötött stratégiai partnerséget

Az egyetem V-Híd Csoporttal kötött együttműködésének célja, hogy "új szintre emelje az oktatás és a szakmai képzés kapcsolatát."

A közös cél, hogy az Építőmérnöki Kar hallgatói gyakorlati és versenyképes tudást szerezzenek, a már szakmában dolgozók pedig folyamatos képzést kapjanak. Az oktatási programok és a kooperatív képzések mellett a felek kutatás-fejlesztési területen is aktívan együttműködnek – írja a 444.

Ennek értelmében a V-Híd:

  • vendégoktatókat biztosít a BME alap-és mesterképzéseihez
  • legalább 30 hallgatót ösztöndíjjal támogat az #építő 250 ösztöndíjprogramban.
  • a cég saját programján, a V-Akadémián keresztül még 5 tehetséges hallgatót támogat anyagilag és szakmailag
  • hozzájárul ahhoz, higy BME Építőmérnöki Kar Zielinski Szilárd Szakkollégiuma 6-12 középiskolában pályaorientációs programot szervezzen.

A V-Híd ezen kívül segíti az egyetemi tárgyak tematikájának fejlesztését, új tantárgyak és az ehhez kapcsolódó tananyagok kidolgozását is. A BME pedig támogatja a cég belső képzéseinek fejlesztését. Az együttműködés emellett a kutatás és fejlesztési területre is kiterjed.

Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a BME modellváltása tavaly év végén elkezdődött, amelynek értelmében az egyetem államiból nem alapítványi, hanem céges fenntartásba kerül majd át.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.