Erasmus-ügy: az EP-képviselők felszólították a magyar kormányt, hogy tegyen eleget a jogállamiság elvének
Az alapítványi egyetemek továbbra sem vehetnek részt az Erasmus+ programban.
Hankó Balázs a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára a TV2 Mokka műsorában elmondta, hogy évente mintegy tízezer diák vesz részt nemzetközi programokban, de most az Európai Bizottsággal fennálló vita miatt ez nem lehetséges, ezért hozták létre a Pannónia Csereprogramot - írja az MTI.
Korábban az Eduline is beszámolt arról, hogy a modellváltott hazai egyetemeket kizárták az Erasmus+-programból, amelyre az EU indoklása szerint azért volt szükség, mert a működési modelljük nem biztosította a közösségi források átlátható kezelését, ugyanis sem a közbeszerzési, sem az összeférhetetlenségi szabályok nem vonatkoztak rájuk.
Pannónia Program: milyen országokba lehet utazni?
A Pannónia Csereprogram keretében tízmilliárd forint áll rendelkezésre körülbelül 8 ezer diák, oktató külföldi mobilitálására, amelyből nemcsak európai, hanem akár észak-amerikai vagy ázsiai egyetemekre is el lehet jutni akár néhány hétre vagy akár egy egész szemeszterre. A programból pedig 2 milliárd forintot fordítanak arra, hogy a magyar diákok, oktatók és kutatók a Times Higher Education, illetve a Quacquarelli Symonds nemzetközi felsőoktatási rangsorokban első 250 helyen szereplő külföldi felsőoktatási intézmény valamelyikében tanulhassanak.
A pályázati felhívás szerint a Pannónia Programban a hallgatók három különböző országcsoport valamelyik célországának egyetemére pályázhatnak, az Egyesült Királyság, Egyesült Államok, Kanada, Japán, Dél-Korea és Hollandia mellett olyan kevésbé biztonságos országokba is, mint Szíria, Nigéria vagy Líbia.
A célországok a program honlapja szerint az alábbiak:
Országcsoportok | Célországok |
| I. országcsoport | Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Izland, Liechtenstein, Luxemburg, Németország, Norvégia, Svédország, Svájc, Egyesült Királyság, Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Hongkong, Japán, Dél-Korea, Makaó, Szingapúr, Tajvan. |
| II. országcsoport | Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Bulgária, Csehország, Észtország, Görögország, Spanyolország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia, Szlovákia, Észak-Macedónia, Szerbia, Örményország, Georgia, Moldova, Szíria, Banglades, Bhután, Kambodzsa, Kína, Laosz, Maldív-szigetek, Mianmar, Nepál, Pakisztán, Srí Lanka, Afganisztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Irak, Jemen. |
| III. országcsoport | Albánia, Azerbajdzsán, Bahrein, Brunei, Egyesült Arab Emírségek, Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Irán, Jordánia, Katar, Kazahsztán, Libanon, Mongólia, Malajzia, Omán, Szaúd-Arábia, Thaiföld, Törökország, Vietnám, Kolumbia, Mexikó, Algéria, Angola, Dél-Afrika, Egyiptom, Líbia, Marokkó, Namíbia, Nigéria, Tunézia. |
A programban résztvevők havi 250-500 ezer forintös ösztöndíjban részesülnek, amelynek összege többek között függ a külföldi tartózkodás idejetől és az ország megélhetési szintjétől is.
Már ősztől lehet utazni
Mivel a Tempus Közalapítvány elbírálta az egyetemek pályázatait, ezért most a felsőoktatási intézmények a bilaterális szerződések megkötésén dolgoznak. Az egyetemek ezzel párhuzamosan kiírják pályázataikat a hallgatóiknak, oktatóiknak, kutatóiknak, hogy már ősztől külföldi egyetemen tanulhassanak, dolgozhassanak.
Hankó ezen kívül azt is megjegyezte, hogy folytatják a tárgyalásokat Brüsszellel, hogy a magyar diákok újból résztvehessen az Erasmus-programban, de "a bizottság szándékosan húzza az időt."
Az Erasmus-üggyel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
