Az elmúlt évek legmagasabb felvételi arányával indul szeptemberben a 2023/24-es tanév az egyetemeken. 126 ezer jelentkezőből több mint 95 ezren felvételiztek sikeresen, tízből nyolc diák ráadásul állami ösztöndíjas képzésre, így a hallgatók nem csak több százezer forint tandíjat spórolnak meg, de számos ösztöndíjlehetőségre is jogosultak lehetnek.

Kevésbé szerencsés helyzetben vannak viszont azok a tanulók, akik önköltséges képzésre kerültek be, vagy valamilyen okból inkább a fizetős képzést választották az állami ösztöndíjas helyett. A finanszírozási formák közötti különbség ugyanis éppen az, hogy

állami ösztöndíjas képzés esetén amennyiben a jelentkező eléri a meghatározott pontszámot, úgy nem saját magának kell fizetnie a magas egyetemi tandíjakat, hanem – bizonyos feltételek ellenében – számára az állam állja azt. Ezzel szemben, míg az önköltséges képzésekre jellemzően alacsonyabbak a ponthatárok, „cserébe” a diákoknak maguknak kell megoldaniuk a tanulmányaik finanszírozását, és még a legtöbb ösztöndíjlehetőségtől is elesnek.

Milyen ösztöndíjak járnak az elsőéves hallgatóknak?

Számos ösztöndíj megpályázására csak a második félévetektől lesz lehetőségetek, mivel azonban az egyetemek is tudják, hogy a tanévkezdés a gólyáknak a legköltségesebb – hiszen a legtöbbüknek el kell költözni otthonról, valamint beszerezni az egyetemhez szükséges tankönyveket és eszközöket – vannak bizonyos ösztöndíjak, amikre már a sikeres felvételit követő hetekben is pályázhattok.

Ilyen például az alaptámogatás, ami kifejezetten azoknak a hallgatóknak van, akik először létesítenek hallgatói jogviszonyt az őszi félévben, valamint állami ösztöndíjas, nappali munkarendű képzésen tanulnak, és szociálisan rászorulnak a támogatásra, amit hivatalos dokumentumokkal tudnak is igazolni. Ez a legtöbb egyetemen egy egyszeri, nagyobb összegű támogatás, de találtunk olyan intézményt is - például az ELTE és a Károli - ahol havonta folyósítják.

Ennek összege megegyezik az éves hallgatói normatíva 50 százalékával - azaz jelenleg 83 300 forint. Ha viszont mesterképzésen lesztek elsőévesek, nektek ez az összeg az éves hallgatói normatíva 75 százaléka, azaz 124 950 forint.

Szintén pályázhattok már az első félévetekben a rendszeres szociális támogatás nevű ösztöndíjra, amit az alaptámogatáshoz hasonlóan az állami ösztöndíjas, nappali munkarendű képzésen tanulók kaphatnak, ha szociálisan rászorulnak. Ezt a támogatást egyszerre egy félévre nyerhetitek el, így minden félévben újra kell pályáznotok rá friss dokumentumokkal. Az ösztöndíj egyhavi összege A vagy B kategóriától függően pedig nem lehet kevesebb a hallgatói normatíva 20 százalékánál (jelenleg 33 320 forint), vagy 10 százalékánál (16 660 forint).

Mindkettőt a Neptun rendszerén keresztül tudjátok majd igényelni az Ügyintézés/Kérvények menüpontban, ahová fel kell töltenetek az esetleges orvosi igazolásokat és/vagy a veletek egy háztartásban élők kereseti igazolását, amit a szüleitek munkáltatóitól igényelhettek, és kérnetek kell továbbá a helyi önkormányzattól egy hatósági bizonyítványt is.

Mindemellett pályázhattok rendkívüli szociális támogatásra, de szintén csak akkor, ha állami ösztöndíjas képzésen tanultok, és a szociális helyzetetekben "váratlan romlás következett be". Ennek számít például, ha új szemüvegre vagy valamilyen egyéb gyógyászati segédeszközre van szükségetek, elveszítettétek a munkahelyeteket, vagy a veletek egy háztartásban élők közül valakinek romlott az egészségügyi állapota. A szükséges dokumentumokat szintén a Neptunba kell feltölteni.

A rossz hír azonban, hogy ha önköltséges képzésen tanultok, a legtöbb egyetemen ezek közül egyikre sem pályázhattok. Az egyetlen ösztöndíj, ami nektek is biztosít némi támogatást, az a Bursa Hungarica, amit a lakóhelyetek önkormányzatánál tudtok igényelni. A pályázáshoz ki kell töltenetek egy dokumentumot az EPER-Bursa rendszerben, amit aztán aláírva be kell nyújtanotok a polgármesteri hivatalnál. Ezt a pénzt tehát nem is a felsőoktatási intézménytől kapjátok, hanem a helyi önkormányzattól, ha érdemesnek találnak rá.

Na és a tanulmányi ösztöndíj?

A tanulmányi ösztöndíjnak már a neve is arról árulkodik, hogy – ellenben a szociális támogatásokkal – ezt a jó tanulmányi eredményekért cserébe adják, nem pedig szociális helyzet alapján. Tanulmányi eredményetek viszont nincs az egyetemeken az első vizsgaidőszakotok lezárultáig, ezért tanulmányi ösztöndíjat leghamarabb csak a második félévben kaphattok. A legtöbb felsőoktatási intézményben viszont erre is az a szabály vonatkozik, hogy csak az állami ösztöndíjas képzésben tanulóknak jár, közülük is csak a legjobb 50 százaléknak.

Ennek összege a kreditindextől függ, minél magasabb ugyanis a kreditindexetek, annál magasabb összegű ösztöndíjat kaphattok. Egyetemenként, sőt, szakonként is eltérő viszont, hogy pontosan mennyit. Lehet, hogy valaki kitűnő eredménnyel is csak havi pár ezer forintot kap, de néhány egyetemen – magas kreditszámok mellett –  akár a 60-70 ezer forintot is elérheti egy hallgató tanulmányi ösztöndíja, amit ráadásul igényelnetek sem kell, mivel a Neptun automatikusan utalja a legjobb tanulmányi átlagú hallgatóknak.

Egy biztos, hogy ha államilag támogatott képzésben tanultok, törekedjetek a minél jobb tanulmányi eredményre. Nem csak az ösztöndíj miatt, hanem azért is, mert ha nem értek el egy bizonyos átlagot, átsorolhatnak titeket önköltséges képzésre.

Vannak viszont bizonyos intézményi ösztöndíjak, amik kifejezetten az önköltséges hallgatókat segítik. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyik önköltséges képzésen tanuló jogászhallgatója például arról számolt be az Eduline-nak, hogy már elkezdődött az első féléve, amikor tudomást szerzett a „felező ösztöndíj” létezéséről, amit az első évben a felvételi pontszám, a második évben pedig már az egyetemi tanulmányi eredmény alapján ítélnek oda az arra érdemes hallgatóknak, akiknek így csak a tandíjuk felét kell befizetni.

Jól nézzétek át tehát az intézmény és a kar, vagy ha van, akkor kifejezetten a szak weboldalát, hiszen lehet, hogy ehhez hasonló lehetőségeket ti is találtok majd.

Miből éljek meg, ha nem kapok ösztöndíjat?

Bár az egyetemi éveiteknek nem feltétlen erről kellene szólnia, de ha nincs más választásotok, vagy egyszerűen szeretnétek egy kis extra pénzre szert tenni, a diákszövetkezetek rengeteg olyan munkalehetőséget kínálnak, amit egyetem mellett is lehet végezni, és amikhez a legtöbb esetben még tapasztalat sem kell.

Ilyen lehet például, ha egy boltba mentek el árufeltöltőnek, vagy ruhaboltok esetén eladótéri kisegítőnek, aminek a díjazása óránként 1400 és akár 2250 forint is lehet, ha pedig kasszázást is vállaltok – amire általában betanítanak titeket – ennél valamivel magasabb óradíjatok is lehet.

Ha viszont inkább irodában dolgoznátok, a legtöbb diákszövetkezetnél ilyen állások közül is válogathattok. Lehettek például irodai asszisztensek, vagy végezhettek adminisztrációs munkákat is, ezek viszont jellemzően kötöttebb munkaidejűek, mint a bolti diákmunkák, amikből akár csak heti néhány órát is vállalhattok, vagy hétvégén is dolgozhattok.

Jelentkezni általában a diákszövetkezetek honlapján vagy azok irodáiban tudtok. A regisztrációért cserébe bizonyos esetekben kérhetnek egy néhány ezer forintos összeget, ez azonban nem számottevő, ráadásul folyamatosan kapjátok majd tőlük az ajánlatokat, és segítséget kérhettek az ott dolgozóktól.

Ugyanakkor az is teljesen érthető, ha az egyetemi éveitek alatt, amíg nem muszáj, inkább nem állnátok munkába, hiszen rengeteg olyan év áll még előttetek, amit ha akartok, ha nem, a munkaerőpiacon kell majd töltenetek a megélhetés érdekében.

Ebben az esetben idén is válogathattok a különböző kedvező diákhitel konstrukciók között. Ha a mindennapi megélhetésetek miatt aggódtok, vagy szükségetek van egy-két drágább dologra az egyetemkezdéshez – például egy új laptopra, szemüvegre, vagy a lakhatásotok finanszírozására – számotokra kedvező lehetőséget nyújt a szabad felhasználású diákhitel, vagyis a Diákhitel1.

A Diákhitel Központ tájékoztatása szerint ezt bárki igényelheti, aki

• aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik
• magyar állampolgár
• 45. életévét nem töltötte be, továbbá
• bejelentett lakcímmel rendelkezik.

A hitel összege havonta 15 ezer forinttól 150 ezer forintig terjedhet, amit a tanulmányaitok alatt bármikor igényelhettek és bármikor le is állíthattok. A Diákhitel1-et kedvező, 7,99%-os kamattal tudjátok igényelni és törlesztését elég megkezdenetek a tanulmányok után. Ettől függetlenül legyetek mindig körültekintőek a költekezéssel.

Ha viszont kifejezetten a tanulmányaitokat szeretnétek finanszírozni a diákhitelből, akkor rátok még kedvezőbb lehetőségek vonatkoznak, mert a Diákhitel2 továbbra is kamatmentes. Ezt szintén bármikor igényelhetitek és bármikor leállíthatjátok. A pénzt ebben az esetben nem kapjátok kézhez, hanem a félévek elején a képzéshez szükséges összeget átutalják az egyetemeknek. Bármelyik mellett is döntötök, az igénylésnél válasszátok a 0 Ft-os OTP Diákhitel Számlát, így sokat tudtok megspórolni a banki költségeken.

 

A tájékoztatás nem teljes körű és nem minősül ajánlattételnek. A Bank a kondíciók módosításának jogát fenntartja. További részletekről tájékozódjon az OTP Bank bankfiókjaiban és honlapján (www.otpbank.hu) közzétett üzletszabályzatokból és hirdetményekből.

A cikk az OTP Diákhitel Számla támogatásával jött létre, előállításában és szerkesztésében az eduline.hu szerkesztősége nem vett részt.