Mindenki nyerhet azzal, ha a cégek beépülnek az egyetemekre. Feltéve, ha jól csinálják
Vállalati ösztöndíjak, versenyek, közös képzések és kutatási projektek, céges tanszékek vagy laboratóriumok – egyre több „jele” van annak, hogy az egyetemek és a vállalatok egyre szorosabbra fűzik a kapcsolatot. Ezzel mindenki nyer. A hallgatók szakmai, sőt sok esetben anyagi támogatást is kaphatnak, a cégek pedig komoly kutatói bázisra támaszkodhatnak, na meg könnyen rátalálhatnak a legtehetségesebb hallgatókra, akiknek eleinte gyakornoki pozíciót, később pedig álláslehetőséget kínálhatnak.
Sokan felkapták a fejüket, amikor a Miskolci Egyetem 2004-ben bejelentette, hogy a Bosch cégcsoporttal közös tanszéket hoznak létre – évtizedek óta ez volt ugyanis az első olyan tanszék, amelyet egy vállalat alapított. Azóta sok más egyetemen indult hasonló, vállalatok vagy állami intézmények által támogatott intézet, tanszék vagy laboratórium – a győri Széchenyi István Egyetemen járműmérnököket az Audi-karon képeznek, a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán az IT Services Hungarynek van kihelyezett tanszéke, a Budapesti Gazdasági Egyetemen Citi Global Business Vállalati Tanszék működik 2020 óta –, de számos más formában is együttműködnek vállalatok a felsőoktatási intézményekkel. Van, ahol elsősorban az oktatásban nyújtanak egymásnak segítséget, bekapcsolódva például a duális képzésbe, máshol közös kutatási projekteket indítanak, akár önálló innovációs központot létrehozva – az Óbudai Egyetem például a TÜV Rheinlanddal alapított közös tudásközpontot, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központot hoztak létre az ipari-gazdasági kapcsolatok erősítésére.
Pécsi megoldás: a "lehetőségek piactere"
Az elmúlt években számos vállalat innovációs, esettanulmányi és egyéb versenyeket is szervezett hallgatóknak, például a Telekom, a Bosch, az Audi, a Mercedes-Benz, a Flextronics, az ExxonMobil. De nemcsak a műszaki és az informatikai területeken tanulók találtak hozzájuk passzoló versenykiírást, hanem a gazdasági szakok hallgatói is – hirdetett már versenyt az OTP, a Morgan Stanley, a KPMG, a Deloitte, a PwC és számos kereskedelmi cég is. A versenyekkel mindenki nyer: egy hallgató önéletrajzában jól mutat az eredmény, és ez még akkor is jó pont egy állásinterjún, ha pont a konkurenciához pályázik. És persze a vállalatok is megtalálhatják leendő munkatársaikat, akiknek gyakorlati helyet, később pedig állást ajánlhatnak.
A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán egy egyszerű versenynél összetettebb „ökoszisztémát” hoztak létre a vállalatokkal. „Azt tapasztaljuk, hogy a cégek nagyon szívesen meghallgatják a hallgatók friss ötleteit, megoldási javaslatait, szívesen bedobnak olyan globális, piaci vagy céges szintű problémákat, amelyekkel küzdenek” – mondja Bedő Zsolt, a PTE Közgazdaságtudományi Karának innovációs igazgatója. Úgy véli, a cégek nem arra várnak, hogy a hallgatók részletekbe menő elemzést végezzenek, sokszor az is elég, hogy oktatóikkal együtt átnézik a kihívást, és „out of the box” módra tekintenek a problémákra, időnként természetes naivitással – sokszor éppen ezért állnak elő friss, jól használható ötletekkel.
A cégek a "lehetőségek piactereként" funkcionáló openup.pte.hu oldalra tölthetnek fel „challenge-eket”, vagyis őket foglalkoztató aktuális kihívásokat, amelyek közül akár az oktatók is választhatnak, és bevihetik a kurzusukra. A feladat gazdája, az adott cég szakemberei a hallgatókkal a szemeszter elején egy kötetlen beszélgetésen vesznek részt, ahol mesélnek a működésükről, a kihívásokról, a piacukról, a hallgatók pedig kérdéseket tesznek fel, így gyűjtve további információkat a projekthez. Van, aki kéthetente konzultál a hallgatókkal, a félév közepén esedékes vállalati héten azonban minden csapat beszámol arról, hol tartanak.
A szemeszter végén expót tartanak, ahol a hallgatók be tudják mutatni, meddig jutottak, milyen szakmai munkát végeztek, milyen megoldási javaslataik vannak az adott szakmai vagy éppen céges problémára, kihívásra. Bedő Zsolt azt mondja, a koronavírus-járvány előtti utolsó „hagyományos” expón például több mint szászhatvan hallgató állította ki anyagait, és legalább negyven szakértő hallgatta meg a csapatok megoldási javaslatait – köztük voltak persze azoknak a cégeknek a szakemberei is, amelyek feladatot adtak a csapatoknak.
„A hallgatók ezeken az expókon tudják fejleszteni a tankönyvekből nem elsajátítható, úgynevezett soft skilleket, mint a prezentációs képességüket, és közben kapcsolati hálót építhetnek. Nagyon szeretik, bár nagy a stressz" – mondja az innovációs igazgató.
A végén mindig azt mondják, hogy ez volt életük legjobb szakmai élménye – teszi hozzá.
És persze a cégek is jól járnak. „Számukra óriási érték az olyan munkaerő, akiket már egyetemistaként formálhatnak, alakíthatnak. Sőt ha a hallgatók még egyet lépnek előre, és ígéretes termék- vagy szolgáltatáskoncepciót találnak ki, akkor az adott cég nemcsak egy tehetséges egyetemistát kap, hanem egy olyan koncepciót is, amelyet a hallgató már cégen belül tud fejleszteni a csapatával együtt” – mondja Bedő Zsolt.
Hozzáteszi: Pécsett egyetemi szintű hackathonokat is szerveznek, közgazdász-, mérnök-, természettudós, bölcsész, informatikus és orvosnak tanuló hallgatókból összeállított csapatok ötletelnek, dolgoznak ki konkrét javaslatokat egy-egy témában, a nap végén pedig előadják javaslataikat a különböző területeken dolgozó szakembereknek.
Vendégelőadók, ösztöndíjak, gyakornoki programok
Bedő Zsolt azt mondja, az egyetemek és a vállalatok kapcsolatának alapja a kölcsönösség – a cégek munkatársaik szakmai tudásával és anyagi támogatással, például ösztöndíjakkal is segíthetik az adott intézményben tanulókat. Utóbbiak komoly segítséget jelenthetnek a hallgatóknak – nem véletlen, hogy az elmúlt években számos ösztöndíjprogram indult, többek között olyan képzési területeken is, amelyeken a magasan meghúzott előzetes ponthatárok miatt a korábbinál jóval nehezebb volt államilag támogatott helyet szerezni, így sokan csak önköltséges formában kezdhettek tanulni (elveszítve ezzel a tanulmányi átlag alapján járó ösztöndíjak egy részét). Számos vállalat és intézmény kínál ösztöndíjakat a tehetséges hallgatóknak, például a MÁV, az Audi Hungária, az IT Services, a Telekom, a K&H, a Pick Szeged, a Magyar Nemzeti Bank, a Fővárosi Önkormányzat. Mindenhol más-más feltételeknek kell megfelelni, de általában meghatározott számú lezárt félévet, gyakornoki munkát, jó tanulmányi eredményeket várnak a pályázóktól.
| Duális képzés: egyre több szakon |
| A duális képzésben is egyre több felsőoktatási intézmény és vállalat vesz részt. Míg eleinte főként műszaki és informatikai szakra jelentkezők pályázhattak ilyen kombinált, az egyetemi és a vállalati oktatást ötvöző képzési formára, addig ma már számos más területen – például természettudományi, agrár-, társadalomtudományi vagy éppen gazdasági karokon – is egyre több duális szakot indítanak. A duális képzések hallgatói egyetemi tanulmányaik párhuzamosan szakmailag minősített vállalatoknál külön képzési programban vesznek részt, és már elsőévesként szakmai gyakorlatot végeznek. Megéri, az így diplomát szerző pályakezdők ugyanis megfelelnek majd az álláshirdetések egyik (a friss diplomások számára alighanem legbosszantóbb) feltételének: pályakezdőként legalább három év szakmai tapasztalattal rendelkeznek majd. |
Az ösztöndíjak mellett számos cég az oktatásban is részt vesz – van, ahol vállalati szakemberek érkeznek vendégelőadóként az órákra, konzulensként segítenek a szakdolgozatot író végzősöknek, TDK-dolgozatok elkészítésében támogatják a hallgatókat, de üzemlátogatást vagy más szakmai rendezvényeket is szervezhetnek. És persze rendszerint szakmai gyakorlati helyet is kínálnak, Bedő Zsolt azt mondja, ők a jövőben a már említett „lehetőség-piactérre” szeretnék terelni a cégek mellett a hallgatókat is, akiket arra ösztönöznének, hogy minél tudatosabban haladjanak előre, folyamatosan erősítve készségeiket-képességeiket, előrehaladásukról pedig az oldalon lévő profiljukban számoljanak be, így a legjobb gyakorlati lehetőségeket kínáló cégek is felfigyelhetnek rájuk.
