A január 25-én tartott második összegyetemi egyeztetés résztvevői nem látnak esélyt arra, hogy a Pécsi Tudományegyetem autonómiája megmaradjon alapítványi keretek között.
A szabad autonómiájuk elvesztését többek kötött abban látják, hogy a modellváltást követően a kuratórium és az egyetem képviseleti szervei közt alárendelt viszony jönne létre, illetve úgy gondolják, hogy ha külső szerv, nem pedig az egyetem választott testülete döntene abban, hogy ki milyen anyagot és kit taníthat egyértelműen sérülne az autonómiájuk - írja a modellváltás kapcsán létrejött hallgatói oldal, a Free PTE Facebook-oldalán.
Az egyetem nemcsak piaci szereplő, hanem kultúra- és értelmiségképző erő. Ugyan az egyetemet is gazdasági egységként kell működtetni, de gazdasági érdekek nem helyettesíthetik a kulturális értéket. Küzdeni kell az egyetem autonómiájáért.
- írják. Mivel a szenátus negyedét a diákok adják, felszólították a Hallgatói Önkormányzatok képviselőit, hogy haladéktalanul keressék fel választókerületük egyetemi polgárait és készítsenek megbízható, transzparens felméréseket a hallgatóság véleményéről. Mivel a plénum résztvevői úgy érzik, hogy a modellváltás következtében az önkormányzatiság csorbulni fog.
Úgy látják továbbá, hogy a modellváltás veszélyeztetheti a hátrányos helyzetű hallgatók oktatásba való bekerülését, fokozhatja lemorzsolódásukat. Nincsenek hivatalos információk az államilag finanszírozott helyek, illetve az ösztöndíjak változásáról.
A plénum résztvevői szerint a minőségi felsőoktatást az szolgálná a legjobban, ha a jelenlegi közalkalmazotti státusz megmaradna, ezen felül pedig az egyetemi alkalmazottak (oktatók, és más dolgozók egyaránt) béremelést kapnának - emelik ki. "A közalkalmazotti státusz elvesztése a nem-oktató közalkalmazottaknak jelentené a legnagyobb hátrányt és veszélyt; ők piaci alapon nem fognak tudni elhelyezkedni a régióban."
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
2025-ben alsó hangon legalább 73-76 pontos központi írásbelire volt szükség ahhoz, hogy valaki elmehessen egy fővárosi topgimnázium szóbelijére hatodikban. Az eddig közzétett adatokból látszik, hogy a hatodikosok átlagpontszáma magasabb lett matekból és magyarból, így könnyen előfordulhat, hogy idén még magasabbak lesznek a szóbeli behívási ponthatárok.
A tanulmányi- illetve az érettségi pontok számításánál szakonként előfordulhatnak kisebb eltérések, például, hogy milyen tárgyakat vesznek figyelembe, ezért érdemes még egyszer megnézni a Felvi tájékoztatóját. Összegyűjtöttük, hogy az ELTE melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Nem titok, hogy bizonyos művészeti pályákon a megélhetés komoly kihívást jelenthet. Ugyanakkor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen megszerezhető tudás iránt egyre nagyobb az igény, hiszen a körülöttünk lévő világ minden részlete a tudatos tervezés és a vizuális gondolkodás eredménye. A művészeti képzésekről Kovács Csaba megbízott rektorral beszélgettünk. Az interjú a HVG Diploma 2026 különszámában jelent meg.
Az egyetemisták tájékozódásának segítésére A4-es méretű, nyomtatott infografikákat helyeztek ki a Gödöllői vasútállomásra, Hankó Balázs szerint így már sokkal átláthatóbb lesz a közlekedés.
Fontos kérdésre válaszolunk a 2026-os középiskolai felvételivel kapcsolatban.
Körülbelül 12 ezer tanár és oktatási dolgozó csatlakozott csütörtökön az országos sztrájkhoz a magasabb bérekért. A sztrájk több nagyváros egyetemeit, kutatóintézeteit és állami iskoláit érintette.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
