Nem tanulhatnak tovább a külföldi diákok Amerikában, ha csak online oktatás lesz

Külföldi diákok az ősztől nem tanulhatnak tovább olyan egyetemeken, amelyeken a koronavírus-járvány miatt csak online oktatás folyik; vagy elhagyják az Egyesült Államokat, vagy átiratkoznak személyes oktatást folytató egyetemekre - jelentette be hétfőn az amerikai bevándorlási hivatal (ICE).

  • MTI

A döntés érvényes azokra a külföldi diákokra is, akik még csak most érkeznének az amerikai egyetemekre. Ők nem kapnak beutazó diákvízumot, ha a 2020-2021-es tanévre csakis online kurzusokat hirdető egyetemeken tanulnának. 

A rendelkezés az F-1, M-1 típusú vízummal az Egyesült Államokban tartózkodókra vonatkozik. Ezekkel a vízumokkal tudományos munkát végző kutatók és diákok jogosultak. Egyelőre nem tudni, hogy a döntés hány diákot érinthet, az ICE adatai szerint azonban 2019-ben 388 ezer 839 F-vízumot, és 9 ezer 518 M-vízumot adtak ki. 

Az intézkedés nem vonatkozik azokra a diákokra, akik olyan intézményekben tanulnak vagy kutatnak, ahol teljes egészében, vagy részben személyesen folytatódik az oktatás. A részben személyesen, részben digitálisan kurzusokat tartó egyetemeknek azonban igazolniuk kell, hogy az oktatás részben személyesen folyik. 

Az amerikai egyetemek és főiskolák az elmúlt napokban kezdték meghirdetni a 2020-as őszi szemesztereikre vonatkozó terveiket. A legtöbb intézmény távoktatást tervez, legalább az első félévre, de például a Harvard Egyetem valószínűleg az egész tanévet online bonyolítja majd.

Angliában több egyetem működése is veszélybe került a járvány miatt

13 egyetemnek kell szembenéznie azzal, hogy a korona-vírus miatti válság fizetőképtelenné tette őket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.