Ha szívesen tanulnátok néhány hónapot külföldön, ajánlunk számotokra egy remek ösztöndíj-lehetőséget.
Csehország, Franciaország, Horvátország, Lengyelország, Románia, Szlovákia - ezekbe az országokba juthattok el részképzésre a 2019/2020-as tanévben. A Tempus Közalapítvány által közzétett pályázatra alap-, mester- vagy doktori képzésen tanulók is részt vehetnek. A támogatott külföldi részképzés pedig 3-10 hónapra szólhat.
A pályázáshoz szükségetek lesz többek között egy szakmai önéletrajzra, egy motivációs levélre - alap- vagy mesterképzés esetén -, valamint a nyelvtudásotokat is igazolnotok kell. A pályázat leadásának határideje: 2019.02.28.
A támogatásról és a jelentkezésről bővebben itt olvashattok.
Magyar egyetemisták egzotikus helyeken: távol Európától
Anglia, Németország, Ausztria, Franciaország, Olaszország, Spanyolország − a legtöbb magyar hallgató ezeket az országokat célozza meg ösztöndíjasként, de vannak olyan kalandvágyó egyetemisták, akik több tízezer kilométerre találtak rá arra az egyetemre, kutatóintézetre, vállalatra, ahol szívesen tanulnának, szereznének szakmai tapasztalatot. Négy volt ösztöndíjas mesélt élményeiről, kalandjairól, na meg arról, mit „hoznának haza" a kinti oktatási rendszerből.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
