Akár 500 ezer forintos kezdő fizetést is kaphatnak azok, akik műszaki szakon szereznek diplomát. Azonban ha mérnökképzésekre szeretnétek jelentkezni, néhány alapinformáción felül mást is érdemes tudnotok. Ezekre készüljetek, ha 2019-ben mérnökképzésre jelentkeztek. Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség alapítóival beszélgettünk.
Egy friss kutatás szerint keresett, jól fizető szakmának tartják a középiskolások a mérnöki hivatást, és minden negyedik megkérdezett el is tudja képzelni magát ezen a területen. Azonban mielőtt a felvételin megjelölitek a gépészmérnöki, a villamosmérnöki, a műszaki menedzser vagy éppen a járműmérnöki képzést, fontos, hogy néhány dologgal tisztában legyetek.
Már évek óta a gépészmérnöki képzés a legnépszerűbb alapszak a felvételin a műszaki képzések közül. Ezt a képzést tavaly majdnem ötezren jelölték meg a jelentkezési lapon, közülük pedig 2745-en sorolták az első helyre. Azonban nem csak ez népszerű, az előző években a legtöbb műszaki alapszakra több ezren jelentkeztek.
Milyen tudás kell ezekre a képzésekre?
A matematika, fizika és egyéb természettudományos tárgyak mellett elengedhetetlen a nyelvtudás is” – mondta az Eduline-nak Ábrahám László, az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) alapító elnöke. „Hiszen a mérnöki karrier során gyakran előfordul, hogy nem csak magyar anyanyelvű emberekkel, hanem nemzetközi szinten, más nemzetiségű vállalatok munkatársaival is kapcsolatot kell tartani. Így az angol és a német nyelvtudás elengedhetetlen ezen a pályán is.”
Például a legnépszerűbb műszaki képzésen, a gépészmérnöki szakon a természettudományi ismeretek, gazdasági és humán valamint gépészmérnöki szakmai ismeretek mellett a hallgatóknak a nyelvtudásukról is számot kell adniuk, hiszen az alapfokozat megszerzéséhez itt is egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány, oklevél megszerzése szükséges.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kara vezeti a műszakiképzéseket indító intézmények hallgatói rangsorát, a második helyen az egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kara áll. Újságárusoknál a HVG Diploma 2019 kiadvány.
Szakmai tapasztalatot is kérnek
Azonban a felsorolt elméleti tudás mellett komoly szakmai gyakorlatot is várnak a végzett hallgatóktól leendő munkaadóik. Ezért ezeken a szakokon is kötelező szakmai gyakorlatot végezni a hallgatóknak. Erre pedig tanulmányai befejezése előtt legalább hat hetet rá kell szánnia mindenkinek, hogy diplomát szerezhessen.
Mivel a műszaki képzésen tanuló hallgatók később nagy valószínűséggel csapatban fognak dolgozni, ezért fontos, hogy ezt a készségüket már az egyetem alatt fejlesszék” – mondta Jakab Roland az EJMSZ alelnöke. Hozzátette: a tapasztalat mellett pedig csapatban dolgozás, kreativitás, tájékozottság és az alkalmazkodó készség is fontos lesz már az állásinterjún is.
„Fel kell készülni arra is, hogy a változások sebessége soha nem lesz olyan lassú, mint ma” – tette hozzá az alelnök. „Maguk a műszaki képzések, és a végzettekkel szemben támasztott elvárások is folyamatosan változnak, ezért nem elég a stabil tudás, fontos a rugalmasság és a kreativitás is.”
És mindez mennyit ér a munkaerőpiacon?
„Egy műszaki szakon végzett pályakezdő akár 350-500 ezer forintos kezdő fizetést is kaphat” – mondta Ábrahám László. „A fizetéseket természetesen a piaci igények határozzák meg, mivel jelenleg több tízezer műszaki szakember hiányzik a munkaerőpiacról, a nagyobb cégek egymást túllicitálva próbálnak versenyképes fizetést ajánlani a fiatal pályakezdőknek.”
A szakmai tudás és a tapasztalat sokat számít. De a gyakorlat megszerzése nem mehet a tanulás rovására. A műszaki szakembereknél nagyon fontos, hogy az egyetemi képzésben az elméleti tudást is elsajátítsák.
„Sajnos nagyon sok diákot elcsábítanak a cégek a diplomaszerzés előtt. Sokan ott maradnak, ahol a szakmai gyakorlatukat csinálták, pedig mindenképpen ajánlott befejezni az egyetemet” – hívta fel a figyelmet Ábrahám László.
A diplomaszerzés előtt munkába állók mellett pedig alapból is magas a lemorzsolódási arány a műszaki képzéseken. Nagyon sokan nem tudják tartani a tempót vagy egy-egy nagyobb, egymásra épülő tantárgyon csúsznak el, és idő előtt otthagyják az egyetemet. „Ilyenkor érdemes előre gondolkozni. Lehet, hogy csábító az egyetem melletti munkavállalás, de érdemes ilyenkor csak részmunkaidőben állást vállalni és befejezni az egyetemet, ugyanis 4-5 év múlva a diplomások általában behozzák a lemaradásukat azokkal szemben, akik előbb kezdték ugyan a pénzkeresést, de az oklevél hiányában nem tudnak előrelépni” – tette hozzá az EJMSZ elnöke.
Arról nem is beszélve, hogy a szakmai és elméleti tudás mellett ezeken a képzéseken is teljesíteni kell az előírt tanulmányi átlagot és kreditszám mennyiséget is. Tehát mielőtt jelentkeznétek, érdemes mindent elolvasni a választott képzésről az egyetemek oldalán, és megnézni a rátok vonatkozó felsőoktatási követelményeket.
Mit lehet tudni a 2019-es felvételi előzetes ponthatárairól? Olvasói kérdésre válaszolunk.