Múlt héten jelentették be, hogy a Magyar Rektori Konferenciával (MRK) együttműködve döntött a felsőoktatási államtitkárság: ezentúl ismét osztatlan formában képezhetik majd a pszichológusokat, az elméleti közgazdászokat és az agrármérnököket. Megszűnik viszont a szabad bölcsészet kommunikáció szakiránya és a kommunikáció felsőoktatási szakképzés (viszont marad az alap- és mesterszak), a nemzetközi tanulmányok, a műszaki menedzser és az ipari terméktervező mérnök alapszakok, illetve a terminológia mesterszak. Ezt a döntést már némileg árnyalta Palkovics László keddi bejelentése, melyet itt olvashattok.

Az alapképzésekről szóló döntés esetében figyelembe vették a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) elhelyezkedésre és a jövedelemre vonatkozó információit is.

Nemzetközi tanulmányok alapszak

Nemzetközi tanulmányokra tavaly háromszoros volt a túljelentkezés, 1940-en jelentkeztek rá, és ebből mindössze 644-en jutottak be, de az idén is 1907-en szeretnének bekerülni. A DPR szerint az alapszakon végzettek 36 százaléka tanul tovább mesterképzésen, negyed részük ezt munka mellett teszi, emellett 37 százalékuk dolgozik. A munkát vállalók 70 százaléka diplomát igénylő állást talál, az átlagkeresetük pedig havi bruttó 224 ezer forint - ami 10 ezer forinttal több, mint a teljes friss diplomás átlag, és 37 ezer forinttal több a társadalomtudományi terület friss diplomásainak átlagkereseténél. A végzettek között viszonylag magas, 22 százalékos azoknak az aránya, akikről nem lehet pontosan tudni, mit csinálnak a diploma után - ide tartoznak többek közt a gyermeket vállalók és a külföldre költözők is.

Műszaki menedzser alapszak

A műszaki menedzser alapszak megszüntetésénél kiemelték, hogy mesterszakra továbbra is jelentkezhetnek a hallgatók, holott a DPR adatai alapján úgy tűnik, az alapképzés önmagában elegendő volt a hallgatók elhelyezkedéséhez: az itt végzettek mindössze 18 százaléka tanul tovább mesterszakon (csaknem felük ezt munka mellett teszi), 63 százalékuk a diplomaszerzés után csak dolgozik. A javaslat szerint a szakra azért nincs szükség, mert "a munkaerőpiac sokkal specifikusabb és magas szintű tudással rendelkező mérnököket igényel", és azt valóban el kell ismerni, hogy műszaki területen a végzettek körülbelül 85 százaléka helyezkedik el diplomás munkakörben, míg ez a műszaki menedzser szakosok esetében csak 74 százalék.

Az alapszakon végzettek átlagos keresete havi bruttó 243 ezer forint, ami csaknem 30 ezer forinttal magasabb a friss diplomás átlagnál, a műszaki képzési területen belül viszont jócskán elmarad a 273 ezer forintos átlagtól. A műszaki menedzser diplomások körében 6 százalékos a munkanélküliség, ez pontosan megegyezik a friss diplomás átlaggal.

A képzés ugyanakkor meglehetősen egyedi az alapszakok kínálatában, a gazdasági és a műszaki területeket ötvözi, ráadásul egyre népszerűbb is: míg 2010-ben csak 307 fő szerzett diplomát ezen a szakon, addig ez a szám 2012-re több mint kétszeresére nőtt, 684-en végezték el. 2014-ben már 3769-en jelentkeztek, amelyből 1280 hallgatót vettek fel, 2015-ben pedig 3723-an szeretnének bekerülni a képzésre. Ezzel a műszaki menedzser alapszak a kilencedik legnépszerűbb az idei felvételin.

Ipari terméktervező mérnök alapszak

Az ipari termék- és formatervező mérnöki alapszakra viszonylag kevesen jelentkeznek, 2010-ben 33 fő végezte el a képzést, 2012-ben 123 fő - ugyanakkor ez nem lehet érv, ennél kisebb szakok is működnek az országban. A végzettek 43 százaléka tanul tovább, 48 százalékuk pedig dolgozik vagy munka mellett tanul tovább. Közülük a legtöbben, 78 százalékuk diplomát igénylő munkakörben helyezkedik el, és átlagosan havi bruttó 183 ezer forintot keresnek, amely kilencven-ezer forinttal marad el a műszaki területen tapasztalható átlagtól.

Szabad bölcsészet: kommunikáció szakirány

A DPR-ben nincsenek az egyes szakok különböző szakirányaihoz társított adatok, így nehéz megmondani, hogy a szabad bölcsészeten végzett friss diplomások közül valóban túlképzés lenne a kommunikáció szakirányt választók között. Az viszont tisztán látszik a DPR statisztikáiból is, hogy a képzésről kikerülő fiatalok közül többen marketingesként, szerkesztőként vagy újságíróként, kiadványszerkesztőként, esetleg kommunikációs szakértőként helyezkednek el, ráadásul 53 százalékuk diplomás munkát végez. Az átlagjövedelmük havi bruttó 161 ezer forint, ami valóban elmarad a képzési területi (havi bruttó 181 ezer forint) és a teljes friss diplomás átlagtól, de még mindig magasabb, mint az olyan - szerencsére - meg nem kérdőjelezett bölcsészszakoké, mint például a történelem vagy a magyar. "A kommunikációképzés Magyarországon már meg is szűnt"