A felvételi szabályain, a pontszámításon és az ingyenes szakok rendszerén is változtatna az oktatási államtitkárság. Az már most biztos, hogy a gazdasági, jogi, művészeti, bölcsész- és társadalomtudományi szakokra szinte lehetetlen lesz bekerülni. Összegyűjtöttük a legfontosabb tervezett változásokat.
Kemény versenyre számíthatnak azok a diákok, akik 2012-ben felvételiznek egyetemre vagy főiskolára, sajtóinformációk szerint ugyanis az idei 53 ezerről 40 ezerre csökkentené az államilag finanszírozott hallgatói helyek számát a kormány. Ez azt jelenti, hogy a legnépszerűbb képzésekre kizárólag jeles érettségivel, nyelvvizsgával és jó tanulmányi eredménnyel lehet majd bekerülni.
A következő években tovább csökkentenék a hallgatói létszámot: 2013-ban már csak 35 ezer, 2014-ben pedig 30 ezer elsőéves tanulhat ingyen. A legrosszabbul azok a diákok járhatnak, akik jogi, művészeti, művészetközvetítése, sport-, bölcsész-, agrár- vagy társadalomtudományi szakokra jelentkeznek majd, az államilag finanszírozott keretszámokat ugyanis kilencven százalékkal csökkentené a kormány. Az informatikai, műszaki és természettudományos szakokra felvehető hallgatók számát ezzel szemben megdupláznák 2012 és 2014 között, míg a pedagógus- és orvosképzés keretszámát a jelenlegi szinten tartanák.
Változnak a pontszámítás szabályai
Fontos változás, hogy a kormány tervei szerint a hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő, gyermeket nevelő felvételizők nem kapnának többletpontot (már idén is kevesebb, a korábbi 50-25 pontnál kevesebbet, 20-40 pontot kaptak), hanem külön keretszámot hoznának létre számukra, vagyis meghatároznák, hogy az adott szakra hány hátrányos helyzetű, tartós beteg stb. hallgatót vehetnek fel az egyetemek és főiskolák. Hogyan változnak a felvételi pontszámítás szabályai 2012-ben? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
Az összpontszámba nemcsak az érettségi és tanulmányi eredmények, hanem a szóbeli felvételin nyújtott teljesítmény is beleszámít majd – jelenleg néhány szakon kívül sehol nem tartanak alkalmassági vizsgát, az oktatási államtitkárság azonban azt szeretné, ha a jövőben az intézmények ellenőrizni tudnák a jelentkezők alapműveltségét, valamint a „választott szakterület iránti fogékonyságát és érdeklődését”. Azoknak továbbra sem kellene részt venniük a szóbelin, akiknek eleve magas a pontszámuk. Sajtóhírek szerint az új felvételi eljárás legkorábban 2013-ban kezdődhet. Akkor már mindössze három helyre lehet jelentkezni.
Aki itthon szerez diplomát, de külföldön dolgozik, fizetni fog
A következő években a felvételizőknek már nemcsak azt kell eldönteniük, hogy melyik egyetemre vagy főiskolára, és melyik szakra jelentkeznek, hanem azt is, hogy az ingyenes képzésért cserébe vállalják-e, hogy hét-tizenöt évig Magyarországon dolgoznak. A kormány tervei szerint ugyanis csak azokat a diákokat lehet felvenni államilag támogatott helyre, akik aláírnak egy szerződést: ebben vállalniuk kell, hogy a diplomaszerzést követően meghatározott ideig nem költöznek külföldre. A szerződéses rendszer bevezetésének következményeiről szóló cikkünket itt olvashatod el.
Aki ezt nem vállalja, annak fizetnie kell, méghozzá nem is keveset. Az eduline számításai szerint a legmagasabb költséggel az orvosi, fogorvosi, gyógyszerészeti és művészeti képzéseket választó hallgatók számolhatnak, a Semmelweis Egyetem általános orvosi szakán például 975 ezer forintba kerül egy félév, a fogorvosin még ennél is többe, 1 355 400 forintba, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem előadóművészet-klasszikus zongora szakirányán pedig 800 ezer forint egy szemeszter. Vagyis még akkor is nyolc-tízmillió forintot fizethetnek a diplomáért, ha időben, csúszás nélkül fejezik be az egyetemet.
A legolcsóbbak várhatóan a jövőben is a tanári és a társadalomtudományi (például szociális munkás, szociálpedagógia) szakok lesznek – igaz, ezekkel a szakmákkal eleve kisebb az esély a külföldi munkavállalásra. Azok, akik aláírják a szerződést, később mégis külföldön vállalnak munkát, kénytelenek lesznek visszafizetni a képzésük teljes költségét.
Nyelvvizsga nélkül senki nem jelentkezhet egyetemre
Ahogy arról korábban beszámoltunk, 2016-tól senki nem jelentkezhet egyetemre vagy főiskolára, ha nem szerez legalább egy C típusú, középfokú nyelvvizsgát, az új szabály először azokra a diákokra vonatkozik majd, akik idén végzik a nyolcadik osztályt. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár az eduline-nak azzal indokolta a felvételi feltételek szigorítását, hogy túl magas azoknak a végzős hallgatóknak a száma, akik a nyelvvizsga hiánya miatt nem vehetik át a diplomájukat, több felsőoktatási intézményben az oklevelek harminc százaléka évről évre „bent marad”. Már az államvizsga előtt be kell mutatni a nyelvvizsgát? Milyen igazolást kapnak azok, akik nem vehetik át a diplomájukat? A legfontosabb információkat itt találod.
Az új feltételt csak azoknak kell teljesíteniük, akik alap- vagy osztatlan szakokra jelentkeznek, vagyis a mester- és a másoddiplomás képzésekre, valamint a felsőfokú szakképzésekre pályázóknak 2016-tól sem kell csatolniuk a nyelvvizsga-bizonyítvány másolatát a jelentkezési laphoz. Ezzel elsősorban azok járnak jól, akik 1996 előtt kezdtek valamelyik felsőoktatási intézményben, akkor ugyanis még nem kellett nyelvvizsga az oklevél megszerzéséhez. A felvételizők felének egyébként nem okoz majd gondot az új szabály, 2010-ben a jelentkezők 47 százalékának volt nyelvvizsga-bizonyítványa.
Szabó Fruzsina
edulineA felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
