Új rektor, Bartók István irányítja augusztustól a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskoláját, elődje, Hajtó János innovációs igazgatóként dolgozik tovább.
"A főiskola jelentős fejlődés előtt áll, ezt szeretnénk elősegíteni az irányítási struktúra eddig bekövetkezett és további várható változásaival" - áll a főiskola közleményében. Az új rektor a jövőben szeretné bevezetni a turisztikai szakirányt, valamint erősítené a MÜTF képzéseinek gyakorlati jellegét, fejlesztené a nagyvállalatok alkalmazottaink képzését és a menedzserképzés szakjait. Egyesül a MÜTF és a Harsányi János Főiskola - összefoglalónkat itt olvashatod el.
A 48 éves Bartók István 1989 óta a Budapesti Corvinus Egyetemen dolgozott, legutóbb dékánhelyettesi beosztásban a Gazdálkodástudományi Kar Üzleti Gazdaságtan Tanszékén. Tudományterülete a gazdálkodás- és szervezéstudományok; vállalati stratégia és versenyképesség témakörben végzett több kutatást, kutatásvezetője volt a "Versenyben a világgal" elnevezésű, több éven át folyó munkának. Tagja az MTA Ipar- és vállalatgazdasági bizottságának.
A korábbi rektor, a főiskolán egyre nagyobb teret nyerő műszaki oktatás fejlesztésében vállal szerepet, a műszaki menedzser és a mechatronika szakirányokban. Hajtó János közreműködik a főiskola által alapított GreenNovation elnevezésű tudáshasznosító vállalkozás vezetésében.
Hajtó János egy évet töltött a főiskola élén, miután az intézményt alapító és azt 18 éven át irányító Kandikó József nyugdíjba vonult. A Modern Üzleti Tudományok Főiskolája 1992-ben 96 hallgatóval indult Tatabányán, jelenleg összesen mintegy kétezer hallgatót képeznek a városban, illetve az intézmény budapesti és székelyudvarhelyi tagozatán.MTI
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A tervek szerint a tárca munkatársai országszerte személyesen keresik fel az iskolákat, hogy közvetlenül ismerjék meg az iskolák mindennapi működését és a helyi problémákat.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Aki tartósan beteg gyereket nevel, pontosan tudja, hogy az igazi teher nem az iskolakezdéskor jelentkezik, hanem az év minden egyes napján. Vélemény.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
