szerző:
Eduline

Azok az egyetemisták és főiskolások, akik még nem ismerik a munkaerő-piaci viszonyokat, irreálisan magas bérigényeikkel jellemzően elrugaszkodnak a valóságtól – derül ki egy, az Educatio Kft. által végzett kutatásból. A megkérdezett hallgatók átlagosan havi nettó 188 000 forintot szeretnének keresni, vagyis ekkora kezdő fizetéstől remélnek megfelelő megélhetést. Kérdés azonban, hogy az elképzelt álomfizetés összhangban áll-e a piaci realitásokkal.

Az informatikai és a műszaki területen tanuló fiataloknak a legmagasabbak az igényei: ők több mint 210 000 forintos nettó havi jövedelemmel lennének elégedettek. A gazdaságtudományi, a jogi, valamint a nemzetvédelmi és katonai területen tanulók elvárásai is hasonlóak: ők 200 000 forint körüli összeget szeretnének keresni havonta. A bölcsészek, valamint az orvos- és egészségtudományi képzésben részt vevők nettó 170 000 forintos kezdő bérigényükkel a középmezőnybe tartoznak. A pedagógushallgatók vágynak a legalacsonyabb jövedelemre: ők havi 140 000 forintos fizetéssel lennének elégedettek.

A fővárosi intézményekben tanuló hallgatók egyébként mintegy 20 000 forinttal szeretnének többet keresni pályakezdőként, mint a vidéki megyeszékhelyen, illetve megyei jogú városokban tanuló társaik.

©

Képbe kerülnek

A tapasztalatok szerint azonban a frissen végzett fiatalok hamar megismerkednek a piaci viszonyokkal, és ha az a céljuk, hogy rövid időn belül elhelyezkedjenek, csökkentik az elvárásaikat. „Nettó 140 000 forintot szeretnék keresni. Szerintem ez reális igény a mérnöki pályán, egy multinacionális vállalat azonban ennél magasabb bérezést is kínálhat” – mondja Farkas Gábor, aki frissdiplomás villamosmérnökként próbál szerencsét a munkaerőpiacon. A közgazdász végzettségű Kiss Lilla szintén az állásinterjúk során alakította ki bérigényét; ő nettó 140–160 000 forint kezdő fizetéssel lenne elégedett.

„A hozzánk jelentkező pályakezdők nagyjából tisztában vannak a realitásokkal” – mondja Tenk Viktória, a Raiffeisen Bank Zrt. toborzási munkatársa, hozzátéve, hogy vidéken természetesen alacsonyabbak a bérigények: a fővárosi fiatalok általában többet szeretnének keresni, főleg, ha neves egyetemen szereztek diplomát. Hasonló tapasztalatokról számolt be az E.ON Hungária Zrt. foglalkoztatási és javadalmazási területi referense is. „Elvétve ugyan akadnak olyan jelentkezők, akik irreálisan magas elvárásokat támasztanak – akár kétszeresét is kérik az átlagos pályakezdő fizetésnek –, de nem ez a jellemző. A legtöbben tisztában vannak a valós piaci viszonyokkal” – mondja Hideg Alexandra.

©

Valós számok

A pályakezdők ma Magyarországon átlagosan nettó 135 000 forintot visznek haza havonta. Az Educatio Kft. Diplomás pályakövetés 2010. kutatása szerint ezzel a frissdiplomások – bár az első években nem élvezik teljes mértékben a diploma által nyújtott jövedelemtöbbletet – már jobban keresnek a fizikai dolgozók átlagánál.

A felmérés szerint a gazdaságtudományi területen végzettek remélhetik a legnagyobb kezdő fizetést – nettó 164 000 forintot –, de az átlagnál 10–15 százalékkal magasabb jövedelemre számíthat az is, aki informatikai, jogi vagy műszaki diplomát szerzett.

A legrosszabbul kereső pályakezdők a pedagógusok: nekik mindössze 110 000 forintos kezdő fizetéssel kell beérniük. Ám az átlagnál alacsonyabb a fizetése a természet- és társadalomtudományok végzettjeinek (115 000 forint), sőt a kezdő bölcsészeknek és orvosoknak is (122 000 forint). Ezekben a szakmákban egyébként az alacsony kereset alacsony szórással társul, tehát kevésbé gyakori, hogy valaki kiugróan sokat vagy keveset keres.

A kutatás azt is megállapítja, hogy 10 évvel ezelőtt, az ezredforduló idején ugyanazok a képzési területek biztosítottak átlag alatti és feletti kereseteket, mint ma; ám a különbségek valamennyire mérséklődtek.

Bérnövelő tényezők

A pályakezdők fizetését számos tényező befolyásolhatja. A szakterület és a megpályázott pozíció mellett a cég mérete is számít: a nagyobb vállalatoknál általában versenyképesebb jövedelemre számíthat a jelentkező. A külföldi tulajdonban lévő cégeknél magasabb fizetést remélhet a pályakezdő, mint egy magyar vállalatnál, és az sem mindegy, hol keres valaki munkát: a fővárosban jellemzően magasabbak a bérek, mint egyes vidéki régiókban.

„A különlegesség is bérnövelő tényező” – mondja Juhos Andrea karrier-tanácsadó, a DBM Magyarország ügyvezető partnere. – „Ha valaki például egy ritka nyelvet beszél, az előnyt jelenthet számára mind az álláskereséskor, mind a jövedelem megállapításakor.”

Emellett az sem mindegy, melyik felsőoktatási intézményben szerzett diplomát a pályakezdő: a felmérések szerint kimutathatóak az intézményi hatások, és ezek főként a munkavállalók fizetésében jelentkeznek. A karrier-tanácsadó azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy a diploma minősítésétől is függ a bér, vagyis egy jó vagy jeles diplomát felmutató fiatal magasabb juttatást kap, mint aki gyengébb eredménnyel végezte a tanulmányait. A munkatapasztalatot is egyértelműen díjazzák a munkaadók: az egyetemi vagy főiskolai évek alatt szerzett szakmai gyakorlat nemcsak az elhelyezkedésben jelenthet előnyt, hanem a fizetésben is megmutatkozhat.

Kényszerhelyzet

A tapasztalatok azt mutatják, hogy számos fiatal a könnyebb elhelyezkedés mellett elsősorban a magasabb fizetés reményében már frissdiplomásként pályát módosít.

„Nem is gondolkodtam azon, hogy tanári állást vállaljak, egyből más lehetőség után néztem” – mondja Fedor Nikolett, aki bölcsész és pedagógus végzettséggel egy multinacionális vállalat ügyfélszolgálatán dolgozik.  – „Nem gondolom, hogy feleslegesen végeztem el az egyetemet, hiszen a biztos nyelvtudásomat annak az 5 évnek köszönhetem, de nem hiszem, hogy valaha is tanárként fogok dolgozni.”

„Főként a nyelvszakos bölcsészekre jellemző a pályaelhagyás” – mondja Juhos Andrea. – „Egy bölcsészdiplomát sokféleképpen ki lehet használni: az ezen a területen végzett fiatalok kommunikatívak és nyitottak az új tapasztalatokra, ezért szívesen alkalmazzák őket például menedzserasszisztensként, de számos más pozícióban is képesek helytállni.”

Az orvos- és egészségtudományi területen végzettek közül is sokan az alacsony bérek miatt kénytelenek váltani. A Semmelweis Egyetem felmérése szerint az intézmény Egészségtudományi Karán diplomázók negyede elhagyja a pályát néhány év munkatapasztalat után. „Szomorú, hogy megélhetési gondok miatt számos magasan képzett, gyakorlott ápolót és mentőtisztet veszít el a szakma, akikre nagy szükség lenne a hazai egészségügyben” – mondja Dr. Stubnya Gusztáv, az egyetem stratégiai főigazgatója. Az orvosok közül sokan az orvoslátogatói pozíciót választják a praktizálás helyett, így havonta akár 35 százalékkal magasabb jövedelemhez juthatnak. Emellett egyre több orvostanhallgató tervez külföldi munkavállalást a biztosabb megélhetés reményében.

Kényes kérdés

„Mikor egy multinacionális cég munkatársa telefonon rákérdezett a bérigényemre, nettó 150 000 forintot mondtam. A személyes interjún már 20 000 forinttal többet kértem, ám meglepve hallottam, hogy ők még ennél is többet fizetnének” – számol be tapasztalatairól Kiss Lilla. A legtöbben nem tudják, mit válaszoljanak, ha a fizetési igényükről kérdezik őket az állásinterjún. Nem árt óvatosnak lenni, hiszen akár hőn áhított állástól is elbúcsúzhat az, aki irreális elvárásokat támaszt.

„Egyéni és csoportos tanácsadásokon segítünk a hallgatóknak és a pályakezdőknek az egyénre szabott, reális bérigények kialakításában” – mondja Jeschek Hajnalka, a Műegyetemi Állásbörze marketing  és PR menedzsere. – „Egyrészt célszerű felmérni, hogy mi az a minimális vagy ideális összeg, amiből az álláskereső meg tud élni, másrészt nem árt ismerni az aktuális munkaerő-piaci helyzetet annak érdekében, hogy tisztában legyenek az adott szakterület bérviszonyaival.”

Juhos Andrea karrier-tanácsadó szerint is fontos tájékozódni egy-egy állásinterjú előtt. Az interneten bérkalkulátorok segítik a pályakezdőket, de a közösségi oldalakon, az újságokból és ismerősöktől is információkhoz juthatunk az aktuális fizetéseket illetően.

„Amikor az állásinterjún rákérdeznek a bérigényre, célszerű, ha a jelentkező nem konkrét számot mond, hanem egy hozzávetőleges összeget; így kisebb az esélye, hogy túl magasnak vagy túl alacsonynak tűnik az elvárása” – magyarázza Juhos Andrea, aki szerint a pályázónak annál jobb, minél később kerül szóba a pénzkérdés: aki ugyanis már a személyiségével és a tudásával meggyőzte a munkaadót, az könnyebben tárgyal a béréről is.

A karrier-tanácsadó szerint pályakezdőként ne álmodjon senki többszázezres fizetésről, ám érdemes várni: néhány év szakmai tapasztalat után már gyorsan emelkedhetnek a bérek és juttatások.

Szűcs Dóra


Az oktatás témaköréből további érdekességet tudhatsz meg az eduline szakmai támogatásával készült Oktatás Plusz 2011 című kiadványból, amit megvásárolhatsz az újságárusoknál, vagy megrendelhetsz a www.hvgplusz.hu weboldalon.