„2010 nyarán végeztem, így október végéig volt érvényes a diákigazolványom. Egyik napról a másikra megugrottak az utazási költségeim, többet kellett fizetnem a felnőtt BKV-bérletért, a teljes árú vonatjegyekért, a könyvtári tagságért. Úgyhogy böngészni kezdtem az internetes apróhirdetési oldalakat, és félóra alatt találtam olyan hirdetőt, aki nyolcezer forintért kínált diákigazolvány-matricákat. Azonnal jelentkeztem nála, személyesen találkoztunk, és átadtam a pénzt” – mondja egy neve elhallgatását kérő, 25 éves frissdiplomás.

Hozzá hasonlóan a legtöbb végzett egyetemista és főiskolás az utazási kedvezmények miatt vásárol hamis matricát – könnyű hozzájutni, az ára pedig maximum húsz-huszonötezer forint, vagyis fél év alatt bőven megtérül a befektetett összeg. „Már azzal jól járok, ha hat hónapon keresztül a 9800 forintos helyett 3700 forintos diákbérletet veszek” – magyarázza egy volt ELTE-s hallgató. December elején Mezőtúron bukott le egy férfi, a hamis diákigazolvány miatt nagy bajba kerülhet - összefoglalónkat itt olvashatod el.

Még mindig a régi, jól bevált trükkök a legnépszerűbbek

A rendszert ugyanis könnyű kijátszani – annak ellenére, hogy a diákigazolványról szóló kormányrendelet alapján az Oktatási Hivatalnak külön nyilvántartást kell vezetnie az érvényesítő matrica megrendeléséről, a felsőoktatási intézményeknek pedig arról, hogy mikor érkeztek meg a matricák, mikor ragasztották fel a hallgatók diákigazolványára, ezt aláírással is igazolni kell. Az egyetemeknek és főiskoláknak azt is regisztrálniuk kell, hány diákigazolvány és érvényesítő sérült meg – vagyis elvileg könnyen vissza lehet keresni, melyik iskola hány matricát igényelt az adott félévben, és ebből hányat használt fel.

„A hallgató érvényesíti a diákját, aztán azt állítja, hogy elhagyta. Újat igényel, a régiről pedig lekaparja a matricát, és eladja” – mesél a régi trükkről Halmi Eszter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatói önkormányzatának tanulmányi alelnöke. Ezzel a taktikával azonban csak egy-egy bélyeget lehet szerezni, míg az apróhirdetések között olyanokat is találtunk, amelyekben öt-tíz vinyettát kínálnak a vevőknek. Egész eredeti íveket csak a kari érvényesítők szerezhetnek, ilyen jellegű visszaélésre azonban még egyik intézménynél se derült fény. „Az ívek átvételénél nem lehet trükközni. Ha mégis előfordul, az a kamionról leesett narancs esete. Nekünk nincs tudomásunk arról, hogy az ELTE-n valaha ilyen történt volna” – mondja az érvényesítés koordinációjával megbízott alelnök.

Lebukni nehéz, a büntetés szigorú

„A matrica nem az én korábbi egyetememről származott, hanem egy másik főiskoláról, így annak a kódja szerepelt rajta. Gondoltam, úgysem nézi meg senki, és a budapesti ellenőrök valóban nem is nézték. Öt hónap után viszont egy kalauz észrevette, és azt mondta, feljelent közokirat-hamisításért. Végül nem tette meg, csak ki kellett fizetnem a teljes árú jegyet és a büntetést. Ezek után még hónapokig BKV-s diákbérletet vettem, a vonaton viszont inkább nem trükköztem” – mondja egy másik volt hallgató.

Bár minden matrica rendelkezik egyedi azonosítóval, ha valakinek sikerül volt intézményéből hologramos bélyeget szereznie, szinte nulla a lebukás esélye. Az ellenőrök és kalauzok csak a diákigazolványt kibocsátó iskola és a matrica kódja közti eltérést, vagy a kevésbé sikerült darabok esetén a vinyetta átragasztását tudják megállapítani. A MÁV sajtóosztályán azt mondják, tavaly ezerkétszáz esetben keresték meg a MÁV-START Zrt. ügyfélszolgálatát diákigazolvánnyal kapcsolatos problémákkal, a visszaélések aránya azonban még a tíz százalékot sem érte el.

Aki mégis lebukik, annak a teljes árú jegy megvásárlása mellett pótdíjat kell fizetnie – ez a MÁV-nál nyolcezer, a BKV-nál tizenkétezer forint. Ennél azonban komolyabb következménye is lehet a trükközésnek: mivel a feketén vásárolt bélyeg felragasztása közokirat-hamisításnak minősül, akár három évig terjedő szabadságvesztést is kaphatnak az "áldiákok".

B.B.
eduline