Mit ér az orvosi és az egészségügyi diploma?
Évek óta jelentős a hiány orvosokból és egészségügyi szakemberekből a munkaerőpiacon. Kérdés azonban, hogy a hosszú évekig tartó tanulás után a frissdiplomások megkapják-e álmaik munkáját és fizetését – és ha nem, elhagyják-e a pályát, vagy esetleg külföldön próbálnak szerencsét.
Minden évben több mint 1700-1800 hallgató szerez diplomát a Semmelweis Egyetem hat karán - az intézmény pályakövetési adatai alapján többségüknek nem kell aggódnia, ha munkakeresésről van szó. „A legfrissebb, 2010 decemberében készített felmérések alapján azt mondhatjuk, hogy a frissen végzettek viszonylag hamar megtalálják első munkahelyüket" – mondja Stubnya Gusztáv, a budapesti Semmelweis Egyetem stratégiai főigazgatója. "Az általános orvostudományi karon egy-másfél hónapon, a fogorvostudományi karon másfél-két hónapon, a gyógyszerésztudományi karon egy hónapon belül el tudnak helyezkedni a pályakezdők. Az egészségtudományi és a sporttudományi karon is két-két és fél hónapon belül állást találnak a hallgatóink” - teszi hozzá.
A Semmelweis Egyetem végzőseinek tapasztalatai jól tükrözik az országos mutatókat. A 2007-ben orvos- és egészségtudományi képzési területen végzettek mintegy 95 százaléka el tudott helyezkedni a diploma megszerzését követő három éven belül, ráadásul jóval gyorsabban, mint a többi képzési terület pályakezdői – derül ki az Educatio Kft. 2010-es felméréséből. Ez a szakterület egyébként az egyetlen, ahol gyakorlatilag nulla azoknak az aránya, akik kerestek, de nem találtak munkát. Mennyit keresnek az orvosok, a tanárok és a köztisztviselők? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
Az első években maradnak a tanult szakmájuknál
„Tekintettel arra, hogy az orvosi és egészségtudományi képzések specifikusak, az egy-három éve végzettek több mint 90 százaléka a végzettségének megfelelően helyezkedik el” – ismerteti a Semmelweis Egyetem felmérésének eredményét a stratégiai főigazgató.
Ugyanez a tapasztalata Joó Zsuzsanna karrier-tanácsadónak is, aki azt mondja, a legritkább esetben keresik fel őt egészségügyi területen végzettek pályamódosítási szándékkal. „Egy orvos, miután sok időt, energiát és pénzt fektetett a tanulmányaiba, véleményem szerint nem fog pályát módosítani, legalábbis nem az első években. A legtöbben nem véletlenül választják az orvosi vagy egészségtudományi pályát: komoly hivatástudattal rendelkeznek, esetleg egy meglévő praxist szeretnének átvenni” – véli a szakember. Joó Zsuzsanna szerint egyébként ez a képzési terület az egyik legzártabb: míg egy bölcsész- vagy műszaki végzettséggel rendelkező több munkakörbe is hamar beletanul, és ha szükséges, könnyen átképzi magát, addig egy orvosi vagy ápolói diplomával nem tud akárhol elhelyezkedni az ember. Vagyis kevés a lehetőség a kitörésre: ha valaki pályát módosítana, mindent elölről kell kezdenie.
A legtöbben anyagi okok miatt váltanak
Az első évek után azonban sokan annyira rossz tapasztalatot szereznek a választott és tanult szakmájukban, hogy mégis váltásra kényszerülnek. „Bár viszonylag hamar el tudnak helyezkedni a nálunk végzett hallgatók, az egészségügyben jellemző alacsony fizetések megnehezítik a munkavállalók helyzetét” – mondja Szécsényi-Nagy Balázs, a Semmelweis Egyetem hallgatói önkormányzatának elnöke, aki szerint sokszor az a kérdés is felmerül, hogy egyáltalán meg tudnak-e élni a fiatalok. Mennyit keresnek a BA- és BSc-diplomások? Összefoglalónkat és a legfrissebb adatokat itt találod.
A helyzet valóban nem túl rózsás: az Educatio Kft. felmérése szerint az orvos‐ és egészségtudományi az egyik legrosszabbul fizetett képzési terület. A saját bevalláson alapuló nettó jövedelem a 2007‐ben végzettek esetében átlagosan mindössze havi 122 ezer forint, ami tizenkétezer forinttal marad el az összes képzési terület átlagától.
Sokan olyan munkahely után néznek, ahol jobbak a kereseti lehetőségek. „Az egészségügyi szakdolgozók körében a legjellemzőbb a pályaelhagyás” – mondja a Semmelweis Egyetem stratégiai főigazgatója. Az egyetem kimutatásai szerint míg az orvosok, fogorvosok és gyógyszerészek több mint 90 százaléka a végzettségének megfelelő munkakörben marad, addig az Egészségtudományi Karon, vagyis például az ápolóként vagy mentőtisztként végzettek negyede elhagyja a pályát.
Bár az orvosokra nem jellemző, hogy pályát módosítanak, sokan közülük szintén váltásra kényszerülnek – földrajzi értelemben. „Pár évvel ezelőtt nem volt jellemző, most azonban egyre több diák tervezi, hogy a diploma megszerzése után külföldön vállal munkát. Van, aki pár évre készül, és van, aki hosszabb távra” – számol be a tapasztalatokról Szécsényi-Nagy Balázs. Az EHÖK elnöke szerint a frissdiplomások azt használják ki, hogy az orvosképzés magas színvonalú, így az itthon végzett szakembereket külföldön is szívesen alkalmazzák.
Szűcs Dóra
eduline
